4-3, 4-7, 7-7 – végül vereség büntetőkkel az Egyesült Államok elleni Szuperdöntő-nyitányon. Vélemények a medencéből: Madaras Norbert, Varga Dénes, Nagy Viktor, Szivós Márton.

Madaras Norbert: „Többet kellett volna nyújtanunk”

Mit vigyünk magunkkal erről a meccsről?
Jó, hogy megfordítottuk a meccset, de akár le is zárhattuk volna a rendes játékidőben – sajnos, ez nem sikerült. Nyilván az elején vagyunk, még nem úgy megy, az viszont egyértelmű, az alap-vízilabda mindenkinek megy, az úszást bírják, lőni tudnak, sőt, az amerikaiaknak ma volt néhány kifejezetten jó lövésük. Ettől függetlenül még így is többet kellett volna nyújtanunk.

A harmadik negyed rémes négy perce?
Tényleg az volt, négy gólt nemhogy három perc, de egy negyed alatt sem szabadna kapni. Ebből látszik, hogy van még min dolgozni. Baj nincs, még az elején vagyunk, jó, hogy ez nem egy igazán fontos meccsen történt – de így is sok tanulsága van ennek a mérkőzésnek.

Varga Dénes: „Folytatjuk az utunkat”

Milyen volt megélni a hintázást: 4-3, 4-7, 7-7?...
Az volt a rossz, hogy a harmadik negyedben kaptunk négy olyan gólt, aminek nem lett volna szabad. Túlságosan könnyen jutott a labda a kapuba. Másként terveztük ezt a mérkőzést, nem a számításaink szerint alakul.

Azért beakadt egy-két bitangul eltalált labda is...
Most nem tudom pontosan megmondani, melyik gól volt a bravúr, de az biztos, akadt több is, amihez a mi védelmi hibánk kellett. Ha ezek nincsenek, akkor semmi gond nincs ezen a mérkőzésen.

Viszont azok után, hogy égett a ház, feltűnően javult a produkció.
Tibi megnyugtatott minket, hogy hosszú a negyedik negyed, azaz ha mi kapnánk az első gólt, akkor sincs semmi, függetlenül, hogy akkor 8-6 lett volna oda. Ennek az eredménye lett az, hogy végül mi lőttük az elsőt, itt talán jobban megfoghattuk volna a meccset. Végül mindig mi mentünk utánuk, a végén viszont volt kettős fórunk, nekem is volt egy helyzetem, amit elég nagy bravúrral blokkoltak le. De abszolút nincs gond, folytatjuk az utunkat.

Nagy Viktor: „Végigment rajtunk egy ilyen hullám”

Jól láttam, hogy a harmadik negyedben neked is, a csapatnak is volt egy hullámvölgye?
Igen, sajnos, végigment rajtunk egy ilyen hullám... Valahogy lelassultunk fejben is, testben is – plusz akadt néhány elég szerencsés góljuk is, így léptek el.

Viszont az a védés 4-7-nél hátrányban – onnan fordult vissza a meccs.
Igen, mindenki megtette a magáét. Így hozta az élet, mindegy, a lényeg, hogy ilyen meccsel is kell találkoznunk. Eddig jól játszottunk, most megtapasztaltuk, milyen az, amikor kihagy az agy, nem mozog úgy a test, és ilyenkor is kell hozni egy adott szintet. Úgy érzem, ma ez sikerült – hogy végül kikaptunk ötméteresekkel, nos, ez így az elején talán nem akkora gond.

Szivós Márton: „A rendes játékidőben még veretlenek vagyunk...”

Izgalmas volt, egyébként...
Meg kell tapasztalni az ilyen mérkőzéseket is.

Hol, mi lehetett volna másként, hiszen ebben az évben talán ez volt a csapat legrosszabb három perce...
Törvényszerű, hogy jön egy ilyen holtpont. De lesznek ilyenek a jövőben is, mint ahogy voltak is. Abból kell építkeznünk, ahogy kijöttünk belőle. Egy tanulási folyamat elején vagyunk, szerintem nincs semmi probléma.

A koncentrációval volt baj?
Szerintem nem esett le a koncentrációs szintünk. Inkább arról szól ez, hogy még nagyon az elején vagyunk, és könnyebben keletkezik zavar a gépezetben. De nem lesz ezzel baj – a rendes játékidőben pedig még mindig veretlenek vagyunk...