Marco Birri, a LEN szervezési igazgatója és Vári Attila, a Magyar Vízilabda Szövetség elnöke a napokban Budapesten egyeztet a január 12-26. között megrendezésre kerülő, hazai kontinensbajnokság Szervező Bizottságával. A csütörtök reggeli ülést követően a két vezető honlapunknak beszélt a tanácskozásról.

Fotók: Madar Dávid/MVLSZ

A magyar vízilabdasport nemzetközi elismertségének köszönhetően 2020. január 12-26. között az olimpiai kvalifikációs 34. Vízilabda Európa-bajnokságot Budapesten rendezik. Marco Birri, az Európai Úszószövetség (LEN) szervezési igazgatója a jelentős sportesemény megfelelő előkészítése érdekében megbeszélést folytatott Vári Attilával, a Magyar Vízilabda Szövetség elnökével, valamint a szövetség és az Európa-bajnokság Szervező Bizottság illetékes vezetőivel.

A nyolc hónap múlva sorra kerülő rendezvény sportszakmai, logisztikai, kommunikációs, marketing és televíziós-közvetítési kérdései kerültek napirendre. Birri budapesti látogatása során megtekintette a Komjádi-uszodában az FTC–OSC férfidöntő szerdai, harmadik összecsapását is, majd csütörtökön délelőtt az MVLSZ elnökével exkluzív interjút adott honlapunknak és az M4 Sport stábjának.

 
Melyek voltak a fő témakörök a Szervező Bizottsággal folytatott megbeszéléseken?
A mostani látogatásunk illeszkedik abba a gyakorlatba, amely a nagy világesemények alkalmával érvényes, ahogy közeledik az esemény, bizonyos időközönként ellátogatunk a helyszínekre. Ilyenkor látjuk, hogyan haladtak előre a szervezésben, különböző témákat vettünk végig szerdán, kedden, de csütörtökön is.

Mik a legnagyobb kihívások, amikkel a szervezőknek meg kell küzdeni?
Ez egy hatalmas esemény, nagyon jól tudjuk, hogy a világ vízilabdaéletének 80 százalékban itt, Európában zajlik, így az Európa-bajnokság túlmutat egy szimpla kontinensviadalon, több annál. Topcsapatok küzdenek, nagyobb figyelem mellett. Ez egy hatalmas esemény, így a kihívások ezzel együtt jelentősek a Szervező Bizottság számára.

Barcelona után következik a 2020-as Eb, előtte, 2016-ban pedig Belgrádban rendezték a tornát. Milyenek voltak ezek?
Azt gondolom, az Európa-bajnokságok tekintetében a 2014-es budapesti tornától kezdve léptünk egy másik szintre. Nagyot javult a vízilabda megítélése, az érdeklődés, ezen belül a média érdeklődése is emelkedett. Összehasonlítva a többi diszciplina Európa-bajnokságával, amelyek közül nem vitás, hogy az úszás emelkedik ki, csökkent a szakadék, ha lehet így fogalmazni. Szóval Budapesttől kezdve fejlődtünk. Belgrád igazi „kirakatesemény” volt, leginkább a létesítmény miatt, hiszen emlékezhetünk, 22 ezer ember volt a lelátón a döntőn, de az átlag nézőszám is 10 ezer volt, ami egy hatalmas szám. Barcelona teljesen más volt, elfelejtettük azt, amit Belgrádban tapasztaltunk, hiszen egy más környezetben, technológiai újdonságokkal kibővült tornát élvezhettük. A sport és a szórakoztatás egyként volt jelen – ezt kell közvetítenünk a jövőben is. Most pedig jöhet egy újabb lépés előre. Budapest, amely a magyar vízilabda hagyományait büszkén képviseli, nagy tapasztalatokkal rendelkezik az események szervezésében. Éppen ezért nagy az elvárás is a részünkről, el is szeretnénk felejteni Barcelonát és azt, ami ott történt, mert az azt jelentené, hogy megint előreléptünk.

Jó döntés volt az Európa-bajnokság létszámának korábbi emelése?
A vízilabdát, ahogyan minden más sportágat, támogatni és népszerűsíteni kell. Jól tudjuk, hogy Európában rengetegen vízilabdáznak, azokban az országokban is jelen van a sportág, amelyek nincsenek fent a térképen, nincsenek ott a nagy világeseményeken. Ezért gondoltuk úgy, hogy segítjük ezen országok fejlődését azzal, hogy az Eb-kvalifikációs sorozatba több országot vontunk be. Ezért emelkedett az érdeklődés is a sportág iránt, és olyan országok jutottak ki első alkalommal az Eb-re, mint Málta, Grúzia, számukra a kijutás felért egy Eb-győzelemmel. Természetes, hogy technikai értelemben különbözőek vagyunk, de ez minden sportágban így van, a futballt sem űzik minden országban ugyanolyan szinten és körülmények között. Igen, vannak nagy arányú győzelemmel véget érő mérkőzések a kvalifikációs szakaszban, de a futballban is látunk ilyet, egy ottani 5-0-s vagy 6-0-s eredmény, nagyjából egy 15-2-es eredménynek felel meg vízilabdában, és ott mégsem reklamál senki. Mi örülünk, hogy többen vagyunk, fontos, hogy minél több országban népszerűsítsük a sportágat.

Hogy tudná jellemezni az Eb színhelyét, a Duna Arénát?
A Duna Aréna Európa egyik legszebb létesítménye. Világszínvonalú, amely egy más koncepció mellett épült, mint ahogyan általában épülnek az uszodák. Ez nem is egy uszoda, ez tényleg egy aréna. A nagy eseményeket különböző stílusú létesítményekben rendezik, de az uszodák lehetőségei általában korlátozottak, akár a befogadóképesség, akár más tekintetben. És ez teljesen reális. A Duna Aréna viszont egy multisport aréna, ennek szellemében épült, igaz, a világbajnokság után a befogadóképessége csökkent. Nos, ez például egy nagy kihívás lesz a szervezők számára: hogyan birkóznak majd meg a nagy érdeklődéssel, nem vitás, hogy együtt kell mindent megtennünk azért, hogy a lehető legtöbben élvezzék majd az Eb mérkőzéseit. Ez egy remek aréna, rengeteg lehetőséggel.

Mikor lenne elégedett az Európa-bajnokság végén?
Az egy hatalmas eredmény lenne, ha egy újabb lépést tennénk előre, tovább fejlődnénk. A következő házigazda Horvátország, azon belül Split lesz 2022-ben, akkor lennék elégedett, ha őket egy újabb kihívás elé állítanánk a budapesti Eb-vel.