A vizes sportokat tömörítő nemzetközi szervezet (FINA) elfogadta a vízilabdára vonatkozó szabálymódosító-csomagot, amelynek célja leginkább a játék felgyorsítása. Az emlékezetes berlini Világkupán, a magyar sikerrel zárult eseményen is tesztelték ezeket.

Fotók: Katona Norbert

„Csomagban megszavazták!” – küldte azonnal az információt Katona Norbert, az FTC-Telekom technikai vezetője a kedden kezdődő rövidpályás úszó-világbajnokság helyszínéről, a kínai Hangcsou városából. A Nemzetközi Úszószövetség (FINA) kongresszusán a „Vízilabda 21 reformcsomag” került terítékre, avagy azokról a szabályokról érkezetek a vezetők, amelyeket a nyári Világkupákon és utánpótlás-világversenyeken, többek között a szombathelyi ifjúsági világbajnokságon teszteltek. A részvevők között ott volt dr. Kemény Dénes, a FINA edzőbizottságának alelnöke és dr. Molnár Tamás, a LEN és a FINA technikai bizottságnak tagja – utóbbi kettős minőségében nyilatkozott honlapunknak: „A kongresszus egyben szavazott, ami azt jelenti, hogy van néhány olyan pont, amelyet az európai szövetség megfontolásra újragondolt volna, de hiába. A LEN-megbeszélés alapán kijelenthetem, az európai országok jelentőségét hangsúlyozta szinte mindenki, ezért is fáj Európának, hogy ezt nem vették figyelembe. Ami a szabályokat, a játékot magát illeti: az európai országok is az ismert módosítások pártján voltak, senkinek sem volt kifogása ellenük. A technikai bizottság tagjaként, az európaiak véleményét tolmácsolva három dologgal kapcsolatban emeltem kifogást, amely közül kettőnek van igazán jelentősége: az egyik az időkérések számának csökkentése, a másik a félidei szünet rövidítése három percre. Tekintettel arra, hogy a szabályváltoztatások után fizikailag egyértelműen megterhelőbb lesz egy-egy mérkőzés a játékosoknak, felhívtuk a figyelmet, hogy ezek a két változtatás nem feltétlen állja meg a helyét. A játékosok egészségének érdekében érdemes lett volna minimum megfontolni, ennek ellenére miután a kongresszus csomagban szavazott, változtatás nélkül ment át minden.”

Háromszoros olimpiai bajnokunktól megtudtuk, az új szabályokat az Európa Kupa-döntőktől vezetik majd be. Egyúttal minden jel arra mutat, hogy a tokiói limit miatt bevezetett 11-es keretek csak az olimpiákon élnek majd, avagy a többi világversenyt 13 játékossal, vagy akár a kontinensviadalokat 13+2 játékossal rendezik.

Ami az új szabályok látványosabb részét illeti: a támadóidő újraindulása esetén – például szögletnél – harminc helyett csak húsz másodperce lesz a csapatoknak a támadásra. Rövidülnek a mérkőzések, mivel az eddigi negyedenkénti egy időkérés helyett egy csapat összesen kétszer kérhet szünetet, valamint a nagyszünet az eddigi öt perc helyett három percig tart majd. A kapus átúszhat a félpályán, hat méterről lehet a szabaddobást ellőni, akár lóbából is. A sarokdobást egyből rá lehet lőni, cserélni félpályáig bárhol lehet. Változás még, hogy ha a kapu felé úszó támadó játékost a kaputól hat méteren belül hátulról szabálytalanul – vagyis nem csak a labdát érintve – akadályozzák a lövésben, a játékvezetőnek büntetőt kell ítélnie.

Kemény Dénes arra hívta fel a figyelmet, hogy a mostani módosítások (amelyeket 181 igen, 8 nem, illetve két tartózkodás mellett fogadtak e) felgyorsítják a játékot, ugyanakkor egy korábbi szabályváltozással együtt – miszerint az olimpián csak 11 játékos nevezhető – veszélyes lehet, hiszen könnyen elképzelhető, hogy „elfogynak majd az együttesek”, ezzel pedig rossz lehet a megítélése a vízilabdának.