A hatodik mérkőzését is behúzta a Racionet-Honvéd: a szokásos péntek esti szeánszukon – ezúttal a DigiSport jóvoltából mindenki láthatta – lendületes játékkal 17-8-ra győztek a Valdor-Szentes ellen.

Szőke Szabolcsra nem lehet nem figyelni. A Honvéd pólósa a sokadik meccsén nyújt parádés alakítást, lefordulásai szédületesek – nem csupán a sebessége, de az is, ahogy befejezi a meglógásait –, lövései nem különben, elvégre átlövésből is betalált például. Most éppen öt gólnál állt meg, igaz, amikor a mérkőzés után kérdeztük, egy negyed pillanatra sem volt hajlandó fényezni magát.

„Jól játszottunk nagyon, erre készültünk egész héten, hogy simább meccsen nyerjünk” – mondta a 24 éves játékos. Arra a felvetésre, hogy azért elég jól muzsikált az utóbbi időben, annyit hajlandó volt kibökni, hogy „jól érzem magam a csapatban, megy is a játék, bár a múlt héten beteg voltam, most megint itt voltam harcra készen.” Öt gól az öt gól, próbáltam tovább presszionálni, ám erre az volt Szabolcs válasza, hogy „igaz, de ha kikapunk 6-5-re, akkor az semmit sem érne.” Azért még egy utolsó provokációt elengedtünk az esetleges válogatott kerettagság kapcsán, de nem lehetett kibillenteni: „Maradjunk ennél a szezonnál, most az a cél, hogy minél előrébb végezzünk a Honvéddal. Mindig a következő lépés a fontos, most az, hogy két hét múlva legyőzzük a Vasast.”

Kálmánnal tényleg nem könnyű. Hogy ki az a Kálmán? Na igen: ez volna Szabolcs beceneve. A levezetés? Ugyebár Szőke, mint a Szőke Szikla, ami viszont Mészöly Kálmán beceneve volt, ebből pedig egyenesen következett... Már egy pihent agy számára... Egy viszont biztos, Szabolcs (Kálmán) nem csupán a vízben hozza azt, amit Vad Lajos vár játékosaitól, de a parton is. A Honvéd vezetőedzője ugyanis elmondta, egyelőre nem okoz gondot a fejekben, hogy a tabellán igencsak szépen áll a csapat.

„Ez egy nagyon jó társaság – mondta Lajos. – Bár évről évre több ember cserélődik, egyre azért vigyázunk: ide csak olyan játékos jöhet, aki illik ebbe a közösségbe. Épp ezért nem probléma a jelenlegi helyzet kezelése. Mindenki tudja, most kell szerénynek lenni, amikor jól megy. Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy lesznek hullámvölgyek, lesz olyan, hogy kikapunk – na akkor kell még szerényebbnek lenni. Amit eddig elértünk, arra jó, hogy növelje az önbizalmunkat, de elszállni nem fogunk magunktól.”

A Szentes elleni mérkőzés is ezt igazolta, amely egy félidő alatt eldőlt: az első két negyedben szinte hibátlanul játszó hazaiak 9-2-re vezettek tizenhat perc után. Bár a harmadik rész első felében kissé megálltak Kiss Gergőék – az első félidő irdatlan tempója is közrejátszott ebben –, a Szentes pedig három gólt szerzett zsinórban, sőt, emberelőnye volt a 9-6-hoz, de ott mentett a kapufa, aztán két gyors emberelőnyös góllal a Honvéd visszaállította a világ rendjét. (Jellemző: a honvédosok kihagyták az első két fórjukat, aztán viszont 8-ból 8-at értékesítettek!) A negyedik részben már a jobb erőnlét is dominált, de összességében elmondható, a Kőér utcában egyelőre abszolút igaz a Racionet-Honvéd új logójában látható szlógen: „ésszel játszunk.” (Egyébként a tévémeccsre elkészült az új „díszlet” is a kapu mögött, a hagyományos csapatkép melletti másik óriásmolinón a Honvéd együttesének eddigi 1. és 2. helyezéseit megörökítő tabló látható – mi tagadás, elég impozáns látvány az 1953 óta begyűjtött trófeák sora...)

A szentesiek mesterétől, Fülöp Tibortól azt kérdeztük, mi a különbség a jelen lehetőségei és a húsz évvel ezelőttiek között, hiszen 1991-ben sokat emlegetett módon döntőig jutottak a bajnokságban. „Az egy egyedi időszak volt, a játékosok többsége ott tanult, ráadásul kivételesen sok tehetség gyűlt össze – viszont a bajnoki döntő után szinte azonnal szétment a csapat, nagyon sok emberünket vitték el. Most azért gyengébb anyagból kell építkeznünk – függetlenül attól, hogy Szentesen továbbra is a vízilabda számít az elsőszámú sportnak –, de akár így, akár úgy, pontosan tudjuk, dolgozni kell, mégpedig sokat. Egy folyamat elején járunk, jó lett volna a Honvéd ellen nyerni, de tudjuk, nekünk még nem itt kell győzni, még nem a Honvéd a mi szintünk. Később lehet, ám egyelőre az a lényeg, hogy dolgozzunk, keményen, alázatosan.”

Eredmény - ob I.-es bajnokság, 6. forduló:

Racionet-Honvéd–Valdor-Szentes 17-8 (3-0, 6-2, 3-4, 5-2)
Játékvezetők: Marjay, Vogel

Honvéd: Gergely I. – Boros 1, Fülöp 1, Kovács P., Szőke 5, Steinmetz B., Kiss G. 3. Cs: György D. (kapus), Illés 2, Mátyás 1, Takei 2, Tóth B. 1, Demeter 1, Simon. Vezetőedző: Vad Lajos
Szentes: Horváth A. – Kiss Gy., Józsa 1, Kistamás 3, Kolarik, Nagy M., Németh 2. Cs: Hegedüs I., Szabó L. 1, Hegedüs B. 1, Pellei, Fanfani, Keresztes. Vezetőedző: Fülöp Tibor

Emberelőnyök: 10/8, ill. 4/2
Ötméteresek: 2/2, ill. 1/1
Kipontozódás: Kolarik (24. p.)