A spanyolok elleni Világliga-meccs (12–12 után ötméteresekkel veszítettünk) sokkal jobban tetszett a szövetségi kapitánynak, aki a pontevedrai egy hétből kellő tapasztalatot szűrt le a jövőt illetően.

Mint kedden késő este beszámoltunk róla, a spanyolországi Pontevedrában az Európa Kupa Szuperdöntője után Világliga-meccs várt női válogatottunkra: Bíró Attila csapata a világbajnoki ezüstérmes házigazdával igencsak hektikus mérkőzésen 12–12-eas döntetlent harcolt ki, s miután az ötméteres párbajt elveszítette, egy ponttal gazdagodott. Egy ponttal, ami azt jelentette, hogy az utolsó forduló előtt feljött a második helyre. Ismeretes, a négy európai induló közül három kvalifikálja magát a sorozat Szuperdöntőjébe – Spanyolországnak van eddig biztos helye. A magyar, holland, orosz trió mindegyik tagjának van még esélye erre a záró (május 1.) fordulóban.

A mérkőzés után 5 gólt szerző, pazarul játszó Keszthelyi Rita, valamint a kapott gólok számának dacára jól védő Kasó Orsolya nyilatkozatát már közöltük, íme, miként látta a találkozót a szövetségi kapitány, aki értékelte a teljes pontevedrai hetet.

„Ez a meccs jobb volt – kezdte Bíró Attila. – Edzőként minden egyes vereség eléri a célját, ha a megfelelő következtetéseket vonod le. Mi ezt a stábban megtettük az Európa Kupa után, így készültünk erre a találkozóra, minden szinten tanultunk az oroszok és olaszok elleni partiból. Örültem, hogy ez visszaköszönt a medencében is, és ugyan kétszer megnyert meccset engedtünk ki a kezünkből a spanyolokkal szemben, de kétszer el is veszítettük közben, szóval reális a döntetlen. Tetszett a csapat hozzáállása, és helyenként a játéka is. Ki tudtuk őket zökkenteni a komfortzónájukból, hibákra tudtuk kényszeríteni a játékosokat. Más kérdés, ők is megették ezt velünk, olyat húztak, amivel nem számoltunk. Ezzel a csapattal, ebben a helyzetben azt kell, hogy mondjam, bravúros eredményt értünk el, amit akár a meccs előtt is aláírtam volna.”

Kulisszatitok: még a túra elején elárulta a kapitány honlapunknak, hogy könnyen előfordulhat, hogy az Európa Kupa Szuperdöntőjén, illetve a Világliga-meccsen nyújtott teljesítmény köszönőviszonyban sem lesz egymással. Vajon miből gondolta?

„Egész egyszerűen momentán ott tartunk, hogy zsinórban nem képes még ez a csapat több mérkőzésen keresztül jól teljesíteni, látszott ez a hazai Világliga-mérkőzéseken is, még ha ott hetek is voltak egy-egy találkozó között. A csapatépítés ezen fázisában nagy probléma még nincs ezzel, de természetesen muszáj ezt a kilengést nyárra kisebbre, sokkal kisebbre redukálni. Tanulság, hogy aki itt akar játszani, be akar kerülni a bő Európa-bajnoki keretbe, majd később a 13-as csapatba, annak bizonyos szint alá nem szabad mennie! Ez a cél. Ha gyengébb napot is fog ki valaki, akkor sem mehet egy szint alá. A spanyolok ellen ezzel kapcsolatosan elégedettebb lehettem, profibbnak éreztem az egészet, jobb hozzáállást, szellemiséget, tüzet láttam a társaságon. Ha voltak is hullámvölgyek – kár lenne tagadni, voltak, nem kicsik… –, nagyvonalakban az eredmény jónak mondható. Kíváncsi leszek majd az elemzések során néhány szituációra, amelyet a meccs hevében másként értékeltem, vagy amelyet majd másképpen értékelek akkor, szóval kimondottan hasznos találkozót játszottunk.”

Ami pedig a teljes „spanyolhetet” illeti: „Két-három kiemelkedő teljesítményt láttam. Keszthelyi Rita vezéregyénhez méltóam a hátán vitte a csapatot, és nem csak a góljai miatt mondom ezt. Jó kapusteljesítményeket, centermunkát láttam, és időnkét a szélsők megmozdulásai is feltétlen említésre méltóak voltak, ugyanakkor látni kell, a nemzetközi szinten még több kell, hogy le tudjunk győzni idegenben egy Európa-bajnoki esélyest.”

A világbajnokság óta most először tölthetett el egy teljes hetet együtt a válogatott, így nem kérdés, a jövő szempontjából hasznos leginkább ez az időszak. Bíró Attila ki is emelte mindezt: „A nyári keretre komoly támpontot adott ez a hét, látni lehet, kivel lehet már most is komolyan számolni, és ki az, akinek még távoli céljai lehetnek csupán. Lesz még egy sorsdöntő meccsünk az oroszok ellen, ott tovább építkezhetünk, jó lenne ezt a sorozatot hat meccsel megtolni, azaz kijutni a Világliga Szuperdöntőjébe. Akkor könnyebb lenne majd Európa-bajnoki keretet hirdetni. Viszont nem árt hangsúlyozni, a barcelonai kontinensviadal még mindig csak egy fontos állomást jelent a jövő évi kvalifikációs világbajnokságra, ahol már igenis, zsinórban kellene nyerni a meccseket.”

Tekintettel arra, hogy a játékosok most visszatérnek klubjaikhoz, hogy aztán egymás ellen csatázzanak a bajnoki hajrában, adja magát a felvetés: mit szeretne látni a kapitány ezeken a meccseken?

„Elsősorban azt, hogy minél kevesebb mellékzöngével menjenek le, a játékról szóljanak! Nem lesz könnyű, hogy a bajnoki döntő második mérkőzése után utazunk majd az oroszok elleni idegenbeli meccsre, újra egyenesbe kell majd tenni a csapatot. Meg kell oldani, hogy annak ellenére, hogy esetleg előtte kemény csatát vívtak egymás ellen, és valamelyikük veszített, a válogatottban ezt azonnal félre kell tenni, és együtt harcolni. Bízom benne, hogy okosak, intelligensen kezelik majd a játékosok ezeket a szituációkat, már csak azért is, mert ez is kulcs a nyári jó szereplésnek. Nem elég ehhez az edző vagy a csapatkapitány, mindenkinek partnernek kell lennie. Szóval nagyon fontos, hogy a hév ne vigye el őket, mint ahogy korábban egyszer-kétszer megtörtént, a klubmeccsek nem lehetnek kihatással a válogatottra, hiszen ehhez momentán törékenyek vagyunk. Hangsúlyozom tehát, a játékról szóljon a bajnoki hajrá! Eközben a nemzetközi porondon állva maradt két csapatnak, az Euroliga négyes döntőjében szereplő UVSE-nek, és a LEN-kupa négyes döntőjében szereplő Dunaújvárosnak igazán értékmérő meccsei lesznek, ezek a találkozók, mint korábban is mondtam, valahol jobban kézzelfoghatóak számomra, függetlenül attól, hogy természetesen a bajnoki elődöntők, döntő is számít a válogatásnál.”

Világliga, európai selejtező, 5. forduló,
Spanyolország–Magyarország 12–12 (1–3, 6–1, 1–3, 4–5) – ötméteresekkel 3–1
Pontevedra, vezette: Zwart (holland), Dreval (orosz)

SPANYOLORSZÁG: Ester – B. Ortiz 3, C. Espar 1, M. Ortiz, Leiton 1, Pena, A. Espar 1. Csere: Bach, Lloret, Forca 1, Crespi 1, Garcia 4. Szövetségi kapitány: Miguel Angel Ocha

MAGYAROSZÁG: Kasó – Szilágyi 2, Keszthelyi 5, Parkes 1, Máté, Szücs G., Vályi V. Csere: Gurisatti 2, Horváth B. 1, Leimeter 1, Gyöngyössy, Csabai, Gangl (kapus). Szövetségi kapitány: Bíró Attila

További eredmény:
Hollandia–Oroszország 12–13

Az állás: 1. Spanyolország 11 pont (50-45), 2. Magyarország 7 pont (45-47), 3. Hollandia 6 pont (43-44), 4. Oroszország 6 pont (46-48)

Következik
6. (utolsó) forduló – május 1.
Spanyolország–Hollandia
Oroszország–Magyarország