A szakembert dr. Kemény Dénes elnök kereste meg a feladattal, ő pedig igent mondott. Igent mondott, és kiemelte: örül az új munkakörnek, mert ezzel is szolgálhatja a vízilabdát.

Fotó: MTI

A nyáron, a világbajnokság előtt két-három héttel beszéltek először, majd érthetően némi szünet következett (világverseny világverseny hátán), hogy aztán később felgyorsuljanak az események ezen a téren is. A végén egymás tenyerébe csaptak, így rögzíthetjük: a Magyar Vízilabda Szövetség sportszakmai igazgatóját Merész Andrásnak hívják.

„Nem tagadom, meglepődtem a híváson – fogalmazott a szakember, akit dr. Kemény Dénes, az MVLSZ elnöke keresett meg. – Nagy megtiszteltetésnek tartom, arról nem beszélve, hogy számomra fontos emberek véleménye is megerősített abban, első ránézésre ez bizony igencsak nekem való feladat.”

S hogy miről is szól ez a bizonyos feladat? Merész András rögvest „vastagbetűvel” kezdte: „Nem megmondóemberi poszt! Sokkal inkább afféle összefogó, rendszerező, véleményező feladatkör, amelyet – mint minden munkámat eddig – szolgálatként fogok fel. A Dénesre háruló terhekből vesz le valamennyit ez a feladatkör, a szakmai döntések mechanizmusát előkészítő formájában segíti. Hogy példát is mondjak: a versenykiírások szakmai vetülete, így említhetjük akár a Komjádi-Kupát, amely korábban is kísérleti szabályokkal zajlott, s ami várhatóan a jövőben sem változik.”

Három hete egy tesztrendszer kidolgozását készíti elő, amelynek eredményeképpen – várhatóan – januártól az összes magyar utánpótlás-korú vízilabdázó, azaz 5600 18 év alatti játékos esik majd át egy teszten; erről még nem akart sokat beszélni: „Az egyeztetések során eljutottunk oda, hogy valószínűleg az alaptesztet mindenki megcsinálja, utána különböző szinteken újabb tesztek épülnek majd rá. Egyeztettem már többek között Märcz Tamással, Bíró Attilával és Szívós Pista bácsival is, várhatóan lesznek olyan utánpótlással kapcsolatos kérdések, amelyekben állást kell foglalnom. Minden bizonnyal lesznek olyan esetek is, amikor nem mindenkinek teszik majd az a döntés, amelyet a nevemhez kötnek, nincs ezzel baj, ezzel jár – ugyanakkor rögzítsük, az esetek kilencvenkilenc százalékában javaslat születik tőlem, amelyet az elnökségnek vagy Dénesnek kell majd jóváhagynia. Természetesen adódhatnak olyan helyzetek is, amikor döntenem kell, akkor megteszem.”

Merész András a Honvédnál betöltött szerepét (az U12-es korosztályok szakmai vezetője) megtartja, mint említette: „Nem zavarja egyik munka a másikat időbeosztásban, és nem összeférhetetlen. Természetesen mindezt megbeszéltem Gergely Istvánnal, a Honvéd ügyvezető elnökével, aki támogatásáról biztosított.”

Az említett tesztrendszer kidolgozásának kézzel fogható eredménye is van már számára: „A három hét hozadékaként említhetem, hogy új dimenzióban nézem a vízilabdát. Értelmes emberekkel, nem csak az úgynevezett nagy nevekkel, hanem fiatal edzőkkel is beszélgetek, szívom magamba, amit mesélnek, még ha alkalomadtán esetleg ellenvéleményen is vagyunk. Mindig elmondom, jó érvekkel meggyőzhető vagyok. Az eddigi egyik legjobb beszélgetésem Juhász Pistával, a kézilabda-szövetség szakmai igazgatójával volt, akivel gyenge három órán keresztül értekeztünk. Az ember 37 év meló után hajlamos lehet bepunnyadni, így nekem kifejezetten jót tesz a vérfrissítés, ez a munkakör és a Honvédnál végzett feladataim arra sarkallnak, hogy frissen tartsam magam.”

Tekintettel arra, hogy a korábbi női válogatott szövetségi kapitány Merész András megannyi terület mellett korábban a legmagasabb szinten dolgozott az utánpótlásban is, nem idegen számára ez a terület sem – mint mosolyogva megjegyezte: „Elnök, főtitkár és férfiválogatott kapitány nem voltam csak – de nem is vágyok ezekre, és nem is leszek egyik sem. Ez a mostani feladatkör úgy érzem, tényleg igazán nekem való!”