Csaknem három órán át tartott az ellenőrök, játékvezetők és az ob I-es vezetőedzők egyeztetése a Stex sörözőben – és úgy fest, sikerült kompromisszumot kötni az új szabályok alkalmazása kapcsán. Legalább három hétre.

Persze, ne gondoljuk, hogy sima menet volt. Az olykor kemény vitákat generáló összejövetel egyik kevésbé meghitt pillanatában például Benedek Tibor szövetségi kapitány eképp sóhajtott fel: „De jó, hogy már nem kell játszanom...”

Egy biztos, sosem volt még ennyire megfoghatatlan a bíráskodás, mint a most életbe lépő új szabályok kapcsán – Magyarország ráadásul egyike a kísérleti terepeknek, hiszen nálunk kezdődött el a legkorábban a bajnokság, a mérvadó nemzetközi kupaküzdelmek csak a hó végén startolnak. Addig pedig van egyrészt a leírt változat, van annak az értelmezése, a gyakorlati megvalósítása, plusz a szóbeszédek arról, mit is szeretne látni a FINA TWPC, de leginkább Gianni Lonzi, elvégre nagyon úgy fest, istenigazából csak az számít, mi állt össze az olasz mágus fejében.

Merész András például jelezte, a női U17-es Eb alkalmával már tartottak afféle kiselőadásokat – ezeket a viadalokat, így a most zajló fiú Eb-t is még a régi szabályok szerint rendezik, búcsúzóul –, ám ezeken sem sikerült meggyőző képet kapni. Lonzi néhány jól ismert frázist elpuffogtatott („minden le van írva”, „major foul is major foul” – ezt úgy húsz éve ismételgeti –, illetve „a játék szelleme”), ám a három feltett kérdésre már nem válaszolt érdemben. Illetve teljesen mást mondott a hazai embereivel forró dróton lévő szerb delegátustársnak, Dejan Perisicsnek két nap különbséggel a kétkezes szabálytalanságok kapcsán.

Továbbá az is egyértelmű, hogy például a horvát-szerb vonal elég kemény ellenlobbizást folytat az új regulák szó szerinti alkalmazása ellen, az ugyanis egyértelműen kinyírja a jelenlegi sikereik alapját jelentő csontszoros emberfogást. Alekszandar Sostar például csupán annyit mondogat, egyedül a kétkezes faultok megítélése változott, minden más ugyanaz a szabálytalanságok kapcsán.

Na ez az, ami nem igazán egyértelmű. Varga Zsolt, a Fradi edzője például kétszer kérdezte meg, hogy „oké, elmondtátok, mit nem szabad, de akkor azt mondjátok meg, hogyan szabad faultolni? Mit mondjak a játékosoknak?”

Nem kapott rá egyértelmű választ. A kérdést még szőrszálhasogatóbban boncolgató Gerendás György videókat is mutatott, egy meglehetősen hosszú egyveleget arról, hogy mennyire ellentmondásos az egyes szituációk megítélése manapság. Sokat nem lendített a szekéren persze, hogy Császár György, az ellenőrök vezetője többnél jelezte: szimplán rossz ítélet született... Azaz egy dolog, hogy az asztalnál miben állapodnak meg, attól még a terepen lehetnek tévedések.

Mindenesetre Vincze Balázs és Kovács István hozzászólásai abba az irányba lökték a beszélgetés menetét, hogy az egyik legneuralgikusabb pontot sikerült megoldani. Eszerint a szimpla abstóc az előttünk álló időszakban továbbra is csupán kontrafaultot ér, az elmúlt két hétben ugyanis az a meglehetősen ellentmondásos gyakorlat érvényesült, hogy míg a labda nélkül szabálytalankodó center ellen szimpla kontrát ítéltek, addig ha a labda a kezében volt, és úgy lökte el magától a bekket, akkor kiállították (mert a FINA-szabályból akár ez is kiolvasható).

A másik súlyos értelmezésbeli kérdés, hogy a kétkezes szabálytalanság csupán a „megragadásra” vonatkozik, vagy az érintésre is, avagy bárki, akinek nem látszik legalább az egyik keze a víz fölött, rögvest kiszórható – az edzők szerint ez maga a katasztrófa, elvégre úgy mégsem lehet vízilabdázni, hogy valakinek az egyik keze folyamatosan a víz fölött van.

A kontratámadás során a labdát birtokló csapat tagjainak akadályozása a harmadik fajsúlyos kérdés, ez esetben ugyanis a lepattanó labdát begyűjtő, majd azt kézbe fogó kapus gyakorlatilag támadhatatlan, hiszen fault esetén a hálóőrre támadó játékos az új értelmezés szerint kiszórható. Ezen a téren mindenesetre megvárják a nemzetközi gyakorlatot, de egyelőre mindenki hagyja békén a kapust.

Végül abban maradtak a megjelentek, hogy egy ötpontos megállapodás szerint játsszák le a hétvégi negyeddöntőket, illetve az azt követő bajnoki köröket, aztán különféle delegációk indulnak meg szeptember utolsó hétvégéjén Kragujevác és Nápoly irányába, ahol a Bajnokok Ligája első selejtezőkörei esedékesek, bár Gerendás György amondó, igazán majd az október 11-13-ai második kanyar lesz perdöntő, amikor már igazán minőségi együttesek meccselnek.

Úgyhogy egyelőre várakozunk, reménykedünk, kíváncsiskodunk. Továbbá olvasgatjuk a megállapodás pontjait. Íme:

1. Minden esetben a kapus zavarásának minősül, így egyszerű támadóhibát (kontra faultot) kell ítélni azon támadójátékos ellen, aki labda nélkül a védekező csapat 2 méteres vonalán belül elúszik a kapu előtt.

2. Egyszerű támadóhibát kell ítélni a pálya egész területén, amennyiben a támadó játékos jogtalan előny szerzése végett kézzel vagy lábbal ellöki, eltolja, eltartja a védőt. A játékvezető saját hatáskörben jogosult (a régi szabályok szerint és szellemében) az erőszakosság körülményeiből és annak mértékétől függően ezen szabálytalanságot a wp 21.12 (ütés, rúgás, stb) illetve wp 21.13 (agresszív játék) wp 21.14 (brutalitás) alapján megítélni.

3. Semleges dobás esetén, és a ráúszást követően a játékvezető jogosult egy egyszerű hiba ítélésével eldönteni a támadás további irányát. Labdacsere esetén az egyszerű hiba a wp 21.11 alapján (támadó csapat saját térfelén elkövetett egyszerű hiba kiállítást von maga után) ítélendő meg.

4. Kiállítási hiba a labdát birtokló kapus ellen elkövetett minden nemű akadályozás és zavarás (pl . a kapus tartja a kezében a labdát, az ellenfél játékosa a víz alól felemelkedve kiüti a kezéből a labdát és az bemegy a kapuba, NEM GÓL, kiállítás a támadó játékos ellen)

5. A wp 21.10 alapján kiállítási hibának minősül minden két kezzel elkövetett egyszerű szabálytalanság. (sem a védő, sem pedig a támadó játékos nem foghatja, tarthatja két kézzel az ellenfél játékosát pl áthúzás) (megjegyzés: lehetősége van a védőjátékosoknak két kézzel megtámasztani, tolni az ellenfelet, mindaddig amíg fogással vagy tartással nem akadályozza annak szabad mozgását, törekedni kell arra, hogy test-test elleni kontaktus esetén az egyik kéz a víz felszíne felett legyen)