A barcelonai világbajnokság megnyerése után a férfiválogatott kapusa a legkeresettebb riportalannyá lett.

Fotó: Kovács Anikó

Jogosan, elvégre az ősztől Szegeden védő kapus az őrületbe kergette az ellenfeleket a Picornell uszodában, a világbajnokság második, sorsdöntő szakaszában. Az elmúlt szűk két hétben adott nyilatkozataiból mazsolázunk az alábbiakban. Nagy Viktor a kapitányról, csapattársakról, a mutogatásról, Gergely Istvánról. Lapszemle.

„Nem most értem be, már az elmúlt években készen álltam, de most kaptam meg a lehetőséget, hogy ezt meg is mutathassam.” (Heti Válasz, augusztus 15.)

"Már Londonban, az olaszok elleni meccs után eldöntöttem, hogy a következő két mérkőzésen már azon leszek, hogy az idei, barcelonai vb-n még jobb legyek." (HVG Online, augusztus 12.)

„Én tényleg nem szeretek úszni, de szerintem még a mezőnyjátékosok se, de nálunk ez nagy hangsúlyt kapott, a lábtempózás meg kevesebb lett. Az elmúlt kilenc évben 200 métereket úsztam, most pedig 2500-3000 méteres adagokat.” (Index, augusztus 9.)

„Az őrült, az egy másik Nagy Viktor, aki olyan dolgokat csinál, amit a medencén kívül nem tennék meg soha.” (A meccs közbeni gesztikulálásról - Heti Válasz, augusztus 15.)

"Ha szabad egy úszásból átvett hasonlattal élnem, eddig a szélen úsztunk, mostantól azonban a négyes pálya lesz a miénk.” (Szegedma.hu, augusztus 6.)
„Volt idő, amikor úgy akartam jól védeni, hogy csöndben vagyok, elnyomtam az őrült énem, de nemhogy jobban nem ment, még ugyanúgy se. Szóval rájöttem, nekem kell, hogy ilyen hőfokon égjek a vízben, akkor tudok jól teljesíteni.” (HVG Online, augusztus 12.)

"Magyarországnak nagyon kellett ez, hogy mi győzzünk, és meg tudtuk csinálni." (vlv.hu, augusztus 4.)

„Nekem az jött le az egész nyárból, hogy ebben a csapatban akkora erő, pozitív töltésű erő van, hogy nem fogunk megelégedni azzal, hogy ez most megvan, és hanyatt dőlünk. A következő esemény az Európa-bajnokság Budapesten, biztos vagyok benne, hogy mindenki ugyanígy fog dolgozni azon is, hogy ott felérjünk a csúcsra” (Sport TV, Mai helyzet, augusztus 13.)

„Egyrészt van egy énje, amikor szikrát szórnak a szemei, látjuk bennük a tüzet. Az egyszerűen belénk égett. De egész felkészülés alatt, mind az edzéseivel, mind a beszédeivel azt sugallta, hogy mindennek megvan az értelme.” (Benedek Tiborról - HVG Online, augusztus 12.)

„A kazah meccs előtt jobban izgultam, mint a horvát, a görög vagy a montenegrói meccs előtt.” (Echo TV, augusztus 10.)

„Amikor viszont lementem az uszodába, az olyan volt, mintha hazaértem volna. A szüleim korai válásának feldolgozásában is sokat segített az uszoda, a vízilabdás közeg. Hogy nem éltem meg igazán rosszul vagy nehezen. Minden nap mentem edzeni, ott jól éreztem magam, bele tudtam feledkezni, feloldódtam, elfelejtette velem a pillanatnyi rossz érzéseimet. Olyan edzőim és csapattársaim voltak, hogy csak jó irányba mehettem.” (HVG Online, augusztus 12.)

„A szerbeket tartom a legjobb csapatnak, egytől tizenháromig mindenki magas színvonalon játszik, egységesek. De ez látjuk, hogy nem elég. Most egy olyan munka kezdődött el Benedek Tiborral, Gergely Istvánnal, hogy én nem tartom lehetetlennek, hogy a jövőben ne tudnánk változtatni az arányon, és ne nyerjünk 5-ből 3-szor a szerbek ellen. (Echo TV, augusztus 10.)

"Kicsit nagyképűen hangzik, de még a vb előtt azt mondtam a többieknek, ha én leszek a torna legjobb kapusa, akkor mindenki nyakában arany lesz." (Index, augusztus 9.)

„Mindenkit megnyugtatnék, a vízben mutogatás nem okozott még maradandó lelki károsodást egyik ellenfélben sem. A horvátok a meccs után még csókolgattak is, hogy milyen jól védtem.” (Index, augusztus 9.)