Rio 2016: nincs baj, menni kell a bronzért!

2016. augusztus 17. 22:44

Női válogatottunk nem bírt a világbajnok, rendkívül magabiztos amerikai csapattal (10–14), így pénteken Oroszország ellen a harmadik helyért csatázhat. A fináléban olasz-amerikai ütközet lesz.

„Többször bizonyítottunk már, hogy képesek vagyunk felállni a padlóról, ez most is így lesz! Senki sem veheti el az önbizalmunkat, a bronzmeccsre odaállunk, és megnyerjük!”

A partin négyszer villanó Keszthelyi Rita fogalmazott így az elveszített elődöntőt követően az interjúzónában. Látni kellett volna a szemeit. Nem azt mondom, hogy vérben forogtak, de hogy tántoríthatatlan elszántságot sugalltak, az vitathatatlan. Az elbukott elődöntőn igyekezett hamar túllépni a társaság, amely beletörődött, bele kellett törődnie a megváltozhatatlanba: Rióban nem állhat Olümposz csúcsára.

Az igazat megvallva sajnos esélye sem volt.

Pedig kimondottan bíztatóan indult: Makenzie Fischer ugyan bevágta az első fórt, ám kisvártatva Garda Kriszta átlövéssel egyenlített, majd az ausztrálok elleni remeklésének köszönhetően a kapuban ragadt Kasó Orsolya bravúrral védte az ellenfél 11-esének ismételt próbálkozását. S miután Kisteleki Hanna az első emberelőnyös helyzetünket magabiztosan lőtte Johnson kezei között a kapuba, vezettünk. Vezettünk, méghozzá úgy, hogy két olyan játékosunk lőtt gólt, akik meglephették a riválist, ergo lélektanilag is masszívan tartottunk magunkat – sőt.

Innen, 2–2-ről lett a második negyed végére 4–8, ami valljuk be, előrevetítette a csata végkimenetelét. Egyesült Államok válogatottja ugyanis nem Ausztrália, minőségben klasszisokkal felette, de mindenki felett áll, ilyen előnyről, ilyen magabiztos játékról nem szokása nagy hirtelen behúzni a kéziféket. És másnak sem engedi. Ha a játékosok netán mégis lazítanánk, ott van Adam Krikorian mester, aki szorosan fogja a gyeplőt. „Láttuk a magyarok negyeddöntőjét, tisztában voltunk azzal, hogy nem engedhetünk ki, mert ellenfelünk a végsőkig küzd” – ecsetelt utóbb, mintegy rögvest magyarázattal szolgálva arra, hogy miért is nem változott a második negyedtől szinte hangyányit sem a játék képe. A mieink negyeddöntős őrült sikere figyelmeztető hatással bírt a világbajnokra, amely végig tartotta három-négygólos előnyét. Pedig Bíró Attila is megpróbált mindent: ezúttal is kapust cserélt, beküldte Gangl Edinát, védekezést váltott, cserélgette a pozíciókat, igyekezett végig lelket önteni a társaságba, ám az erőfölényt ezúttal nem sikerült semmivel kompenzálni.

Pluszban nehezítette a helyzetet, hogy Bujka Barbara hamar két személyi hibával állt (halkan, tényleg csak halkan: bántóan abszurd, hogy a meccsünkre a drámai győzelmünk után ausztrál bírót küldenek…), ami persze totálisan tudatos terv volt az amerikai részről. Tudatos, hiszen odaát pont az ijesztően zseniális, hogy bárkit ráküldhetnek bárkire, bárki képes bárkit bevinni centerbe, hiszen olyan fizikai „kiképzést” kapott a társaság, amelynek révén némi túlzással azt is állíthatjuk, a férfimezőny gyengébbik csapataival akár fel is venné a versenyt. A lövések kíméletlenek, kapusaink legtöbb esetben mozdulni sem tudtak rájuk, őket legyőzni csak egyféleképpen lehet: száztíz százalékkal, mindezt úgy, hogy ők hatvan körül játszanak.

Nos, a mieink voltak inkább hatvanon (a védekezés húzza le), ők pedig ideig közel százon, majd természetesen már „csak” behúzva a számukra kötelezőt ennél alacsonyabb fordulatszámon, így magabiztosan léptek a fináléba.

Keseregni éppen ezért nem szabad, sőt egyenesen mosolyogni kell, hiszen itt vagyunk a legjobb négy között, a harmadik helyért játszhatunk, a női vízilabda első olimpiai érmét szerezhetjük. Az oroszokat le kell győzni, és nagy lesz a boldogság, na!

XXXI. Nyári Olimpiai játékok, Rio de Janeiro
Nők, elődöntő
EGYESÜLT ÁLLAMOK–MAGYARORSZÁG 10–14 (2–3, 3–5, 3–4, 2–2)
Olimpiai Uszoda, vezette:
Flahive (ausztrál), Sztavridisz (görög)

MAGYARORSZÁG: Kasó – Illés, Kisteleki H. 2, Szücs, Keszthelyi 4, Bujka 2, Garda 1. Cs: Gangl (kapus), Antal, Czigány 1, Takács O., Tóth I., Csabai. Szövetségi kapitány: Bíró Attila

EGYESÜLT ÁLLAMOK:
Johnson – Fattal 1, Steffens 4, Mathewson 1, Neushul 2, Fischer M. 1, Craig 1. Cs: Musselman 2, Fischer A., Gilchrist 1, Clark, Seidemann 1. Szövetségi kapitány: Adam Krikorian

Gól – emberelőnyből: 6/10, ill. 6/11

További eredmények
Elődöntő

Oroszország–Olaszország 9–12 (2–2, 2–4, 0–2, 5–4)

Az 5–8. helyért
Ausztrália–Brazília 11–4 (2–1, 3–1, 4–1, 2–1)
Spanyolország–Kína 11–6 (2–2, 2–0, 4–2, 3–2)

TOVÁBBI PROGRAM (magyar idő szerint)
HELYOSZTÓK, augusztus 19. (péntek)
DÖNTŐ

20.30: Egyesült Államok–Olaszország
A 3. HELYÉRT
16.20: MAGYARORSZÁG–Oroszország
AZ 5. HELYÉRT
19.10: Ausztrália–Spanyolország
A 7. HELYÉRT
15.00: Brazília–Kína

További eredmények, a teljes program: itt

Amler Zoltán (Rio de Janeiro)



19. FINA Világbajnokság, záró sajtótájékoztató (Fotók: Kovács Anikó)
19. FINA Világbajnokság: HUN-MNE 8-6 (Fotók: Derencsényi István)
Közreműködők, egyesületek
Bizottságok