Rio 2016 – színes: jó lesz itt, ugye?!
A Maria Lenk Aquatics Centre elnevezésű uszodában minden készen áll arra (jelentjük, a labdák is megérkeztek), hogy szombaton a Magyarország–Szerbia férfimeccsel megkezdődjön az olimpiai vízilabdatorna.
Elkapott valami furcsa érzés. Valami furcsa, valami semmihez sem hasonlító, valami kellemesen bizsergető. No, igen, ott jártam, ott járhattam – hála a roppant kedves, a belógásra szemet hunyó szervezőknek, akik aztán még vízzel is kínáltak, ami tekintve a borsos árat, pluszban nagy segítség volt! –, ahol helyi idő szerint szombaton reggel 9-kor (otthon 14 óra) férfipólósaink felsorakoznak a bemutatásra, és elkezdik szereplésüket Szerbia ellen a XXXI. Nyári Olimpiai Játékokon, felvezetve amúgy ezzel az olimpiai vízilabda-tornát. A szentimentalista húrok szándékos pendítése nélkül is a megtiszteltetés és a büszkeség jutott eszembe, no, és természetesen rögvest magam előtt láttam, ahogy alkalmasint Hárai Balázs vagy Kis Gábor a kapuba csavarja a labdát, Keszthelyi Rita a felsőbe bombáz, és így tovább, és így tovább. Két csapatunk addig persze még Bauruban finomhangol.
Maria Lenk Aquatics Centre.
Az uszoda, ahol a pólótorna 20 csapatának megadatik, hogy harcoljanak a csoportban a jobb helyekért, hiszen az egyenes kieséses rendszerben már az Olympic Aquatics Centre elnevezésű hatalmas létesítményben küzdenek, a finálékat pedig augusztus 19-én és 20-án rendezik ugyanott. Kell-e mondani, szívből reméljük, a mieink részvételével!
No, de visszatérve a Maria Lenk Víziközponthoz, egy szóval jellemezhető leginkább: pazar. A névadó Maria Lenk Brazília történetének első női olimpikonja és első úszó világcsúcstartója volt, nyugodtan mondhatjuk, hozzá méltó létesítményről beszélhetünk. A 2007-es Pánamerikai Játékokra építették, 8000 néző befogadásáraalkalmas, a vízilabda mellett a szinkronúszást és a műugrást rendezik itt.
Maria Lenk Brazília történetének első női olimpikonja és első úszó világcsúcstartója volt, bátran állíthatjuk, méltóképpen emlékeznek a névadóról. A riói játékokat amúgy 34 versenyhelyszínen bonyolítják le, ebből 18 már létező helyszín (nyolcat újítanak fel), kilenc újat építenek, hét pedig ideiglenes. A Deodoro főközpont (az olimpiai park 10 olimpiai és 4 paralimpiai sportágnak ad otthont) mellett még három különálló olimpiai egység van a városon belül: a Barra nevű városrészben található mindkét uszoda, szóval nekünk elsősorban ide kell koncentrálnunk, noha természetesen szorítunk minden magyar sportolónak. Ezen kívül a Copacabanán és a Maracana stadion körül lesznek események. Ha már itt tartunk: a legnagyobb helyszín a Jornalista Mário Filho Stadion, azaz a Maracana, amely 90 ezer néző befogadására képes, s amelyben a nyitó-, valamint záróünnepséget, illetve természetesen a labdarúgó-finálét rendezik. További labdarúgó-eseményeknek ad otthont Rión kívül négy helyszín, Brazíliaváros, Belo Horizonte, Salvador és Sao Paulo. A nyári olimpiák történetében először az atlétikai eseményeket nem a megnyitó- és záróünnepségek helyszínén tartják – Rió tehát ebből a szempontból is kivételes.
„Magyarország vagy Szerbia? Mindkettőnek drukkolunk. De jöhetnének már a magyarok…” – mosolyogtak és válaszoltak diplomatikusan az említett szervezők a versenymedence közelében, majd egyszer csak egyikük csomagot hozott. Momentán a legszebb csomagnak nevezném: meghozta a hivatalos labdákat!
Hogy az fentebb citált érzések akkor, amikor kézbe vehettem az egyiket még inkább erősödtek, talán mondani sem kell… Természetesen megbővültem, megszeretgettem, egyben felhívtam a figyelmét arra, hogy Gangl Edinával, Kasó Orsolyával, Decker Attilával és Nagy Viktorral kéretik társaival az elkövetkezendő három hétben jó barátságot ápolni. Búcsúzóul egy dobás, az első magyar dobás a partról – töredelmesen bevallom, a labda a kapu tetején landolt. Stílszerűen mondjuk úgy, a főpróbának nem sikerült, azaz még inkább minden esély megvan arra, hogy majd a jobb kezekben lévő előadás felejthetetlen legyen!
Amler Zoltán (Rio de Janeiro)