2016. június 13. 19:02

Az ausztriai napok után, ahogy mondani szokás, belecsapott a lecsóba a női válogatott – noha az Alpokban sem pihent a társaság… A minialapozás vette kezdetét, amelynek első napján a stoppert leső Bíró Attila örömmel konstatálta: „Kiváló állapotban vannak a lányok!”

„Dolgozott az adrenalin, az endorfin, említhetnék vörösvérsejteket, vitálkapacitást, de szakmázás helyett inkább csak annyit: senkit sem kellett este elaltatni…”

Citált idézet Bíró Attilától, női válogatottunk szövetségi kapitányától származik, aki az ausztriai Alpokban eltöltött egy hétről ugyebár elmondta, a különböző extrém programok (rafting, túrázások, hegymászás, stb.) során más izomcsoportok is meg lettek mozgatva.

De ez már a múlt: amint beléptünk hétfőn reggel a Szigeten a Széchy-medencéhez, azt láthattuk, hogy a lányok újra „mély vízbe lettek dobva”, avagy az ígéretekhez híven az edzői stáb elkezdte velük az úgynevezett alapozó munkát.

Úszás, úszás, úszás…

Amíg a mért „kiképzés” ment, a csapat mellett hosszú ideje dolgozó masszőrt, Horváth Ákost kérdeztük: a heiligenbluti programok után rendben, hogy este senkit sem kellett ugye elaltatni, de vajon előtte azért be-bekopogtattak némi gyúrásért?

„Fáradtak voltak, annyi bizonyos, a legtöbben masszírozás közben kis híján elaludtak, vagy el is aludtak, ki tudja…” – fogalmazott a szakember, akinek felvetettük azt is, feladata is más lehetett a szokatlan edzések miatt. „Valóban, jóval intenzívebben kellett megdolgozni a lábakat, ami érthető, hiszen a hétköznapokban talán nem kapnak ilyen fokú terhelést. A szövetség által a nyár elején vásárolt egy speciális, nyirokmasszást segítő gépet, ez igencsak közkedvelt a lányok körében” – tudtuk meg Horváth Ákostól, akiről azt is tudni lehet, hogy munkájából is adódóan felettébb jó, bizalmi viszonyt is ápol a játékosokkal, neki tényleg mindent elmondhatnak, nem él ezzel vissza, ezzel egyfajta „amatőr lélekbúvárként” pluszban segíti a csapatot.

A játékosok közben még mindig úsztak… Köztük az a Keszthelyi Rita, akiről ki ne tudná, nemcsak a labdával varázsol, hanem úszásban is kimagaslóan teljesít. Bíró Attila gyorsszámolása kihozta, hogy 3750 méter volt a délelőtti adag – ez nagyjából közepes terhelésnek mondható, ennél lesz még több is. „De jó…” – mosolyogott együtt Bujka Barbara és Takács Orsolya, akik persze pontosan tudják, szükség van a szenvedésre. Csabai Dóra is mosolygott, míg lazított, láthatóan nagyon „egyben van” ő is. Mint tulajdonképpen mindenki a 18-as keretből.

„Nem is feltétlen a mennyiség számít, hanem maga az intenzitás, ami a napok előrehaladásával egyre nagyobb lesz" – avatott minket a részletekbe a szövetségi kapitány, akinek a következő büszke mondat is elhagyta a száját: „Boldog vagyok, mert az óra olyan időket mutat, ami után bátran állíthatom, kiváló állapotban vannak a lányok!”

Avagy az év közben elvégzett munka érezteti hatását, nem kellett a felkészülés kezdetekor nulláról indítani, hiába, no, az olimpiai felkészülés nem véletlenül volt III. szakaszra bontva. S bár még hátravannak a megszokott tesztek, a kapitány feltétlen optimista. Mint ahogy segítői is, akik közül Tóth László a mezőnyjátékosokat, Áts Bertalan a kapusokat kínozta, míg Ágó Renáta a 9-től 11-ig tartó vízi tréning után a tornateremben folytatta a „hadműveletet”.

Ha egy-egy gyakorlat után nem is feltétlen mindig őszinte a hölgyek mosolya, bátran állíthatjuk, büszkék lehetnek arra, hogy bírják a strapát – naponta reggel, és délután. Valószínűleg mostanság sem jelentkeznek majd alvászavarokkal…

A magyar női válogatott 18-as olimpiai kerete:

Kapusok: Bolonyai Flóra (Szentes), Gangl Edina (UVSE), Kasó Orsolya (Dunaújváros)

Mezőnyjátékosok: Antal Dóra, Csabai Dóra, Keszthelyi Rita, Kisteleki Hanna, Szücs Gabriella, Tóth Ildikó (mindannyian UVSE), Garda Krisztina, Horváth Brigitta, Menczinger Kata, Somhegyi Noémi, Szilágyi Dorottya (mindannyian Dunaújváros), Illés Anna, Takács Orsolya (mindketten BVSC), Bujka Barbara (Szentes), Czigány Dóra (Eger)

a.z.

Galéria

A többi képért kattintson a képre!

Megosztás