Ezúttal is rosszul kezdett Tóth László csapata, aztán az Uralocska az utolsó negyedben 14–10-re vezetett, ám a csapat remek hajrával döntetlenre mentette a partit. Az ötméterespárbajban pedig Bolonyai Flóra remeklésével nyert!

Fotó: nagylatoszog.hu/Koncz Dezső

„Csak ne kezdjünk megint olyan rosszul, mint a Vuliagmeni ellen…”

Nem véletlen, hogy ez volt a szentesiek óhaja a LEN-kupa bronzmérkőzése felvezetésekor, hiszen az elődöntő egyértelműen arra ment rá, hogy a görögök 6–1-es rohamához asszisztált a magyar csapat. Az a csapat, amely feltett szándéka volt, hogy éremmel tér haza a Barcelona-közeli Mataróból.

Nos, siker koronázta a tervét!

Siker koronázta, pedig ismét pocsékul kezdett. Nyolc, azaz nyolc gólt kapott az első negyedben, ami tökéletesen mutatja a védekezés minőségét. Szerencsére támadásban kevésbé voltak gondok, így „csak” négygólos hátrányban volt.

Innen kellett kapaszkodni. Félő volt, nem lesz idő ledolgozni, főleg akkor, amikor az utolsó negyedben 14–10-re vezetett az Uralocska. Ám beindult a szentesi henger, négy gól sorozatban, és újra egyenlő volt!

Következhettek az ötméteresek, és Bolonyai Flóra remeklése, aki gyorsan hárított két orosz lövést, miközben a szentesiek magabiztosak voltak. Kezdődhetett az ünneplés.

„A kezdés? Nehéz köntösbe csomagolni a minősítést, maradjunk annyiban, a péntekinél is rosszabb volt… – vallotta be Tóth László vezetőedző. – Nem értem, megint mi történt, enerváltak voltunk, bátortalanok, könnyen fordultak le rólunk. Az első negyed utáni szünetben bevallom, nem szalonképesen fogalmaztam meg a véleményemet a lányoknak. Hogy ez hatott, vagy valami más, lényegtelen, az a fontos, hogy utána gyökeresen megváltozott minden. Végre vízilabdáztunk, végre volt merszünk, végre felnőttünk a feladathoz. Fokozatosan jöttünk fel, és a végén, kimondottan remek utolsó negyeddel sikerült egyenlíteni. A büntetőpárbaj előtt nyugodt voltam, mert láttam, hogy Flóra is az – ki is védett azonnal két orosz lövést. Igazi horrormeccs volt megint, úgy tűnik, mi így szeretünk játszani – az senkit nem érdekel, hogy közben én kis híján agyvérzést kapok. Örülök, hogy a tavalyi negyedik hely után előreléptünk, érmet szereztünk, és így sikerélménnyel felvérezve készülhetünk a bajnoki elődöntőre.”

Valóban, a tavaly 4. hely után érmet szerzett a Szentes, ami különösen annak tükrében reménykeltő és értékelendő, hogy holland gólvágója, Catherina van der Sloot a szezonban ugye nem szerepelt a csapatban. Magyarán van potenciál a társaságban!


Eredmény – Női LEN-kupa, négyes döntő, Mataro:

A 3. helyért:

Hungerit-Szentesi VK–Uralocska (orosz) 14–14 (4–8, 3–3, 3–2, 4–1) – ötméteresekkel 4–1
Gólszerzők: Kövér-Kis 6, Bujka 5, Miskolczi 3, Hevesi 2, Gémes 2, illetve Karimova 5, Gorbunova 3, Bersneva 2, Kolmakova 2, Abdriziakova, Gerzanich, Isakova

Döntő

Vuliagmeni (görög)-CN Mataro (spanyol) 5–6 (3–2, 0–2, 2–1, 0–1)

a.z.