Az amerikai és a brazil válogatott szövetségi kapitánya mondta el a véleményét a belgrádi Európa-bajnokságról.

Fotó: Dobos Sándor

A Water Polo World Development nevű, a sportág folyamatos fejlesztéséért létrehozott szervezet alapító tagja, Ratko Rudic és az Egyesült Államok férficsapatának szövetségi kapitánya, Dejan Udovicsics tartott előadást Belgrádban, és válaszolt az érdeklődők kérdésére – írja a wpdworld.com oldal.

Ezt az interjúformában megszerkesztett összegzést adjuk most közre magyarul.

Megfelelő volt-e az Európa-bajnokság lebonyolítása, a mezőny létszáma?

Dejan Udovicsics: Annak ellenére, hogy voltak nagyarányú győzelmek, alapvetően pozitív benyomásaim vannak mindkét torna létszámáról. Ez egy befektetés a jövő vízilabdájába: azok a csapatok, amelyek most 10-15 góllal kikapnak, tíz év múlva versenyképesek lesznek, már akkor, ha megengedjük nekik, hogy részt vegyenek a világversenyeken. Ugyanez történt a fociban is. Amikor felemelték a világbajnokság mezőnyét 24-re, majd 32-re, előfordultak 6-0-s meccsek, később viszont felnőnek a csapatok az élmezőnyhöz. Ez a járható út.

Ratko Rudic: Ezen az Eb-n jó visszaigazolást kaptunk a közönségtől, viszont azt gondolom, egy másfajta lebonyolítás megfelelőbb lenne, és ezt jeleztem is a LEN felé. A csoportmeccseket különböző országokban lehetne megrendezni, így a médiában nagyobb figyelmet kapna az esemény, hogy aztán a kieséses szakaszban már egy kijelölt országban folytatódjanak a küzdelmek.

Belgrádban hatalmas közönség jelent meg a döntő napján.

Dejan Udovicsics: Ez az Eb megmutatta, hogy a nagy vízilabdaesemények nagy helyszínt és megfelelő létesítményt érdemelnek, nem egy 5 ezres csarnokot. A vízilabda képes úgy sok embert megmozgatni, hogy a szabályok nem változnak. Manapság sötét felhők gyülekeznek a vízilabda felett, de minderre rácáfolt a mostani Európa-bajnokság.

Milyen volt a játék a kazanyi világbajnoksághoz képest?

Ratko Rudic: Nincsenek még részletes statisztikák, de úgy láttam, a legtöbb meccs a centerek megjátszásáról szólt, és arról, hogy az esetleges kiállítás után lőjön gólt a csapat. Sokkal kevesebb kiállítás volt mezőnyben, amit nagyon sajnálok, mert azt szeretném, ha sokkal dinamikusabb lenne a játék, sok mozgással. A különbséget nem a taktika jelentette Kazanyhoz képest, hanem a játékosok formája, minősége.

Dejan Udovicsics: Nem láttam sok különbséget Kazanyhoz képest, maximum azt, hogy valamivel kevesebb volt a kiállítás, illetve lassabb volt a játék. Utóbbi érthető, hiszen három hetük volt a csapatoknak az Eb előtt a felkészülésre. Amit láttam, hogy a játékvezetők visszafelé haladnak az időben…

Milyen volt a bíráskodás?

Dejan Udovicsics: Sokkal kevesebb szabálytalanságért fújtak 5 méteren kívül, és ezt nem értem. Nem nagyon hallottam olyan sípszót, ami a félpályánál szabálytalan védőt büntette volna. Korábban arról volt szó, hogy a játék folyamatosságát ne akadályozzuk. Szintén elmaradt a kiállítás akkor, amikor a centert két kézzel fogták, labda nélkül. Mint ahogyan nem értettem, miért járt 5 méteres és miért kiállítás. Barcelona után megegyeztünk, hogy védeni kell a játékot, nem engedhetjük meg a birkózást a vízben. Muszáj lenne ítélni ezekben a szituációkban.

Ratko Rudic: Nagyon sok csapat egyetlen igazi centerrel érkezett az Eb-re. Ennek az az oka, hogy ha a labda beérkezik 2 méterre, szinte azonnal jön a kiállítás. Egy edzőnek nem is vérbeli centerre van szüksége, hanem egy fizikailag erős játékosra, aki eljátssza, hogy meg akarja szerezni a labdát, ahelyett, hogy egy olyan igazi center legyen a vízben, aki technikailag képzett, és valóban be akar fordulni, meg tudja tartani a labdát és gólra tör…

Dejan Udovicsics: Ennek ellenére nagyon sok klasszis megoldást láthattunk az Eb-n a centerektől, és olyan játékosoktól is, akik megfelelően játsszák meg a centereket. A görögök nemcsak Mourikis és Kolomvos jó játéka miatt kaptak sok kiállítás centerben, hanem azért is, mert a mezőnyben voltak olyanok, akik kiváló ütemben adták a passzt, így Afroudakis vagy Mylonakis. Egy jó gólpasszt adó játékos naggyá teszi a centert.

A gyengébb csapatok hogyan tudják felvenni a versenyt a nagyokkal?

Ratko Rudic: Csak úgy, ha sok olyan meccset játszanak, ahol erős az ellenfél. Ha ez így van, garantált a fejlődés. Hollandia jó példa, hiszen jól felkészített játékosaik vannak, de muszáj játszaniuk az erős csapatokkal, hogy fejlődjenek.

Dejan Udovicsics: Azt tudom tanácsolni minden kapitánynak, minden edzőnek: felejtsék el a taktikát. Az első és legfontosabb, hogy a játékosokkal kellő időt töltsenek el az alapvető technikai képességek elsajátítására, és az egyéni képességek erősítésére. A taktika majd csak ezután következhet.

Megragadt valami, észrevettek valami újdonságot technikai vagy taktikai téren Belgrádban?

Ratko Rudic: A gólpasszok tekintetében sokat fejlődött jó néhány játékos. A nemzetközi mezőnyben vannak kiemelkedő asszisztkirályok. Szembetűnő az is, hogy nagyon sokat foglalkoznak a szakemberek a blokkok minőségével.

Dejan Udovicsics: Az egyéni megoldások tekintetében, mint mindenki, én is a magyar válogatott fiatal játékosára, a 97-es születésű Manhercz Krisztiánra figyeltem fel. Rajta kívül a görög Fountoulis hatalmas fejlődésére, ő igen magas szinten játszik ma már. Taktikai téren semmi újat nem vettem észre, talán majd Rió tartogat meglepetést.
 
-ds-