A sapkák alól: „A végén fel tudtunk jönni, ez bizonyítja a csapat erejét”
Mivel nem volt igazán véres tétje a szerbek elleni csoportmérkőzésnek, ezért nem voltak letaglózva a játékosok – alapvetően ők is tudják, itt és most az esélyesebb csapattól kaptunk ki. Varga Dániel, Vámos Márton és Nagy Viktor értékelése.
Varga Dániel: „A tizenhárom kapott gól sok, tíz góllal nyerni kellene elvben”
Mintha ma közelebb lettünk volna, mint Cseljabinszkban – ám még mindig nem voltunk elég közel.
Valóban közelebb voltunk, de tudvalevő, hogy sokat kell játszani ilyen ellenfelek ellen tétmérkőzéseken, ezáltal leszünk mi is sokkal jobbak. Ma ez erre volt elég – az alapvető különbség az előny-hátrányban volt, mi jól lőttük a fórokat, de elég sokat kaptunk hátrányból. Az első félidőben kaptunk hat a hat ellen is; csak oda tudok kilyukadni, hogy a tizenhárom kapott gól sok, tíz góllal nyerni kellene elvben.
Ha előfordulna az az ideális helyzet, hogy még egyszer találkoznánk velük a világbajnokságon, min kellene leginkább változtatni?
A lefordulásaikat kell meggátolni, mert abban újabban nagyon jók – nem ért minket meglepetésként, tudtuk, hogy csinálják, de jobban meg kellene akadályozni ezeket, és a hátrányos védekezésben is van bőven javítani való.
Vámos Márton: „Tibi mondta, hogy bátran lőjünk, én csak megfogadtam a tanácsát”
Nem tűnt annyira reménytelennek, mint a cseljabinszki döntő, de egy pici azért hiányzott, nem?
Jobban éreztem magam, mint a Világligán, fizikálisan és mentálisan is. Sikerült a felkészülés, ez a mérkőzés is igazolja. A végén fel tudtunk jönni, ez bizonyítja a csapat erejét. Sajnos, volt egy demotiváló gól, amikor eggyel vezettek, be tudták lőni a fórjukat – ha azt kivédekezzük, akkor ikszre is hozhattuk volna a meccset. Nem sikerült, de remélem, Ausztráliát két nap múlva legyőzzük, és akkor a nyolc közé is egy könnyebb ellenfelet kaphatunk.
Úgy láttam, egy pillanatig nem hezitáltál az adott pillanatban – még akkor is bevállaltad, amikor a szerbek ellen nem szokás, azaz blokkon és kapuson is átlőtted a labdát.
Tibi mondta, hogy bátran lőjünk – én csak megfogadtam a tanácsát.
Nagy Viktor: „Sokat tanultunk ma, én legalábbis biztos”
Mit lehetett volna jobban csinálni, akár neked, akár a többieknek – elvégre tizenhárom kapott gólnál nyilván akad megbütykölni való.
Nehéz most mit mondani… Még nagyon friss a dolog… Személy szerint sok olyan dolgot tudnék említeni, hogy mit kellett volna másképp csinálni – nem nagy dolgok ezek, nem is részletezném, de tudom, nekem min kell változtatni, és szerintem a csapatból mindenki tudja, a védekezésben mit kellett volna jobban csinálni. Azt viszont el kell ismerni, hogy a szerb baromi jó csapat, összeszokott, évek óta együtt játszik, ők fórban vannak velünk szemben, mi csak most kezdünk el épülni. Ez az, ami vigasztal, mert önmagunkhoz képest nagyon jól játszottunk – tíz gólt lőni az nagyon szép teljesítmény, a kapott gólokon kell javítani. Volt, hogy három támadásból három gólt lőttek, ennyivel nyerték meg a mérkőzést, szerintem ezen csúsztunk el. Pedig a végén is szépen tartottuk magunkat, akár ikszre is feljöhettünk volna – de általában a meccsek azon mennek el, hogy egy adott helyzetet ki kellene védekezni, egyet pedig belőni, nekünk most egyik sem ment, ezért lett közte három a vége. Úgy vagyok vele: sokat tanultunk ma, én legalábbis biztos. És nagyon sok ilyen mérkőzés kell a csapatunknak, ám most is sokat léptünk előre. Ma még foglalkozom a történtekkel, este viszont már úgy fekszem le, hogy az ausztrálokra koncentrálok.
„Rosszul kezdtük a mérkőzést, nem koncentráltunk eléggé a játékra. A másodikban már felvettük a ritmust, alapvetően az döntötte el a mérkőzést, hogy jobb százalékban lőttük be az emberelőnyöket.”
Andrija Prlajnovics:
„Ezzel megszereztük az első helyet a csoportban, de ez számunkra csak a kezdet. Ebből a győzelemből semmi következtetést nem szabad levonni, a hangsúly úgyis az érmekért folyó meccseken van. Szeretnék gratulálni Filip Filipovicsnak, hogy megszületett a kisfia a mérkőzés alatt.”