2015. augusztus 15. 15:59

A magyar bajnok, Bajnokok Ligája-ezüstérmes kézilabdacsapat ezúttal a vízben igyekezett felvenni a ritmust – több-kevesebb sikerrel. A lényeg persze azon volt, hogy kiváló hangulatban lazítson kicsit a társaság. Látva az arcokat, maximálisan megfelelt a program a kívánalmaknak.

- Jöttetek mutatni nekik valamit? – szólt a kérdés Székely Bulcsúhoz, aki barátjával, olimpiai bajnoktársával, Vári Attilával érkezett a Margitszigetre, hogy részt vegyen a kézilabda magyar bajnok, BL-ezüstérmes MKB-MVM Veszprém pólóedzésén.

- Vagy ők nekünk... – kacsintott „Csucsu”, mintegy jelezve, ők már visszavonultak, a kézisek pedig edzésben vannak, avagy fizikálisan akár felül is múlhatják őket.

Nos, aztán hamar kiderült, a „mieink” nem lógnak ki a sorból, főleg azért, mert itt bizony úszni kell. Azaz kellene. Ahogy Mikler Roland, a kiváló kapus mosolyogva fogalmazott: „Eszméletlen jó sport a vízilabda, azt hiszem, menne is nekem, csak ne kellene úszni annyit…”

Ennek megfelelően az edzést vezénylő dr. Kemény Dénes által rendelt 200 méteres úszó bemelegítést a többség energiatakarékosság miatt „elcsalta”, volt is nagy móka és kacagás.

„Kemény alapozó munkában vagyunk, nagyon jól jön nekünk ez a délelőtt, köszönjük Kemény Dénesnek, a vízilabda-szövetségnek, hogy vendégül látnak bennünket” – mondta a kézisek szakvezetője, Carlos Ortega, aki aztán a kétkapus meccsen maga is vízbe ugrott. És nem csodálkozott, hogy a játékosai hamar cseréért kiáltottak, maga is tapasztalta a sportág fizikai megpróbáltatásait.

Székely Bulcsú és Vári Attila igyekezett helyzetbe hozni társait, Kósz Zoltán „játékvezető” sok mindent elnézett – egy ötöst azonban kénytelen volt befújni. Lékai Máté állt oda, bevarrta – volt is nagy üdvrivalgás.

„Nagy Laci volt az egyik ötletgazda, mi sem természetesebb, hogy szívesen fogadtuk őket. A lényeg, hogy jó a hangulat, élvezik a srácok a kikapcsolódást, hiszen tudom, éppen kemény edzésmunkában vannak. A kedvükért erre a délelőttre változtattunk kicsit a szabályokon, hagytuk, hogy két kézzel labdázzanak, hiszen ehhez vannak szokva, a víz alá vitt labdákat észre sem vettük” – mosolygott dr. Kemény Dénes. Tegyük még hozzá: női labdákkal próbálkoztak a fiúk - senki sem kért volna a férfiméretből...

A „meccs” után még egy az úszógyorsaságra apelláló csapatjáték szerepelt a műsoron, a két részre osztott társaság mindkét fele nyerni akart, ezért mindent bevetett – „Bolond, aki ilyenkor nem csak egy kicsit” – kommentált a látottakat „Csucsu”.

„Nagyszerű játék, ha lehetőségem van rá, ki szoktam próbálni” – fogalmazott a magát mezőnyben és kapuban is kipróbáló Nagy László. Természetesen 19-es úszónadrágban. – Nagyjából tíz évvel ezelőtt kaptam. Körülbelül akkor Debrecenben egy gálameccsen ugrottam vízbe, szép emlék. Barcelonában sokat jártam anno össze a kint játszó két remek pólóssal, Kiss Csabával és Matajsz Márkkal, szóval egyáltalán nem idegen számomra a vízilabda.”

Szép volt, jó volt, és azért bebizonyosodott: kézilabdázni azért nagyságrendekkel jobban tudnak az urak.

No, igen, hiszen abban a világelithez tartoznak.

Amit persze eddig is tudtunk.

Úgyhogy most „csupán” azt konstatálhattuk: nem csak jó sportolókat, remek srácokat ismerhetünk bennük.

- a.z. -

Galéria

A többi képért kattintson a képre!

Megosztás