A női válogatott rossz kezdés után (1-4) felállt (8-6), mégis vereséget szenvedett Kínától a kazanyi világbajnokság vízilabdatornájának nyitónapján. Reakciók.

Fotó: MTI

Merész András szövetségi kapitányt kérdeztük először a 9-8-as kínai sikerrel záruló mérkőzést követően.

Mit mondtál a lányoknak a meccs végén, amikor összegyűlt egy rövid értékelésre a csapat, még a medence szélén?

Először is azt, hogy össze kell kapni magunkat. Van még egy csomó sanszunk, kétségtelen, hogy ennél csak nehezebb dolgunk lesz az oroszokkal. Hiszen addigra nem változtatják meg a szabályokat, akkor is vízilabdázni kell. Más kérdés, ha ilyen a játékvezetői felfogás, akkor ahhoz alkalmazkodni kell, meg kell oldani. Nagy sanszot szalasztottunk el, elsősorban az első negyed gyámoltalanságai miatt. Óriási energiákat emészt fel az, ha fel kell állni a padlóról és elmenjen kettővel. Amikor ez sikerült, végtelen buta dolgokat csináltunk, legalább két támadásban és védekezésben, ez négy, és eggyel kaptunk ki. Azt mondtam a lányoknak, ne keressenek a külső körülményekben kifogásokat, saját magukat a saját hajuknál fogva kell kirángatni az egyébként mentális gödörből.

Nyilván mindenki azt kérdezte a kollégák közül, amit én is megteszek: mi volt az oka a gyenge kezdésnek?

Rossz felfogásban kezdtük el a szoros emberfogást például, a bekkek nem úgy mozogtak, ahogy kellett volna. Pechünk is volt, mert a horvát játékvezető pont a mi oldalunkon volt, az ausztrál a másikon. A horvát az emberelőnyök háromnegyedét „magára vállalta”, nem beszélve az 5 méteresekről, amitől persze még nem járja, hogy 5 percig egyet lőttünk kapura – függetlenül attól, hogy bekaptunk hátrányból hármat. Volt benne csomó kontra, rossz passzok, nem a kaput keresték, így azért nehéz. A második negyedben érkeztünk meg Kazanyba.

A holnaputáni meccsre fizikálisan nem lehet és nem is kell már készülni. Százszor nehezebb lesz az oroszok ellen, életveszélyesek, itthon vannak, ajándékgólokat, fórokat nem fogunk kapni, az biztos. Így kell azonban odaállni. Azért is borzasztóan fontos az orosz meccs, mert bármi is lesz a vége, nekünk folytatni kell a világbajnokságot, akár egy ki-ki meccsen a nyolc közé jutásért.

Antal Dóra, aki két gólt szerzett a mérkőzésen, mindkét alkalommal nagyon fontos szituációban.

Igazából az elejét rontottuk el, nagyon álmoskásan kezdtünk, nem is tudom, hogy hogyan. Nem voltunk ott az első negyedben, ezen ment el a mérkőzés. A három későbbi negyedben érezhető volt, hogy partiban voltunk Kínával, illetve kétgólos vezetésre is szert tettünk. Nem tudtunk vele élni, ez van, de ez még csak az eleje, tovább kell lépni, nagyon sok van még hátra. Ahogy Bandi bá is mondta, két nap múlva háromezer ember előtt kell megmutatni, hogy a magyar női vízilabda képes az oroszokat legyőzni hazai pályán.

Fejben dőlt el a mai meccs, az pedig végképp abban fog, erre kell tehát készülni a folytatásban, igaz?

Így van, főleg mert az oroszok leúszásos vízilabdát játszanak, abból élnek, hogy folyamatosan fordulnak. Ha ilyen első negyedet produkálunk, végünk van. Viszont ha meg tudjuk őket fogni, és nem hagyjuk őket lefordulni, akkor mi jöhetünk ki jól a meccs végén.

Takács Orsolya, a csapat kapitánya:

Nagyon rossz volt az eleje, egy teljes negyed. Nem éreztem, hogy túlpörögtünk, inkább azt, hogy nem érkeztünk meg fejben. Később aztán összeállt a játékunk, utána vártuk az áttörést, hogy szépen lassan felőröljük őket, de ez nem történt meg. Nem tudom az okát, ezt majd vissza kell nézni, valószínű a támadásaink nem sikerültek úgy, ahogy kellett volna, mert szerintem a védekezésünk később már rendben volt. Hat gólt kapni három negyed alatt nem olyan rossz. A végén aztán káoszhoz hasonlító jelenetek is akadtak védekezésben, nem igazán tudom az okát. Támadásban valahogy senkinek nem volt helye, se a centernek, se az átlövőnek, ki kell elemezni és két nap múlvára kijavítani.

Hogy látod, mennyire egységes a válogatott, és mennyire tudják, ismerik a játékosok a szerepüket és érzik azt, mikor kell egyénileg villanni?

Azt gondolom, a nyáron kialakult az, kitől mit várhatunk bizonyos helyzetekben, lövést vagy megoldást. Meglepetés nem ért, kalkulálható volt, amit csináltunk, inkább a kivitelezésben voltak problémák. De ezt ki lehet javítani. Át kell beszélnünk a helyzetet, nincs világvége. Alszom én is rá egyet, mint mindenki, és aztán csak előrenézünk.
 
Rick Azevedo, a kínaiak szövetségi kapitánya:

A két csapat sokat készült együtt az elmúlt időszakban, jól ismerijük egymást. Tudtuk, mire készülhetünk bizonyos szituációkban. Az elején jó pár gólt lőttünk, míg a magyarok nem találták be. Később visszajöttek, vezettek, de a lányaim csodás győzelemmel ajándékoztak meg a végén, vesztett helyzet után.

Eredmény – világbajnokság, nők, D csoport, 1. forduló

Magyarország-Kína 8-9 (1-4, 4-1, 2-1, 1-3)
Kazany, vezette: Flahive, Peris

Magyarország: Bolonyai – Antal 2 (1), Kisteleki D. 1, Garda, Szücs 1, Keszthelyi 1 (1), Bujka. Csere: Czigány 1, Takács, Takács 1, Illés, Tóth I. 1, Menczinger. Szövetségi kapitány: Merész András

Kína: Yang – Niu, Sun, Song 2, C. Zhang, Zhao 4 (1), Wang 2. Csere: Tian, Mei, Xiong, W. Zhang, Wang, J. Zhang 1. Szövetségi kapitány: Rick Azevedo

Gól/emberelőny: 0/3, illetve 3/9
Ötméteresek: 2/2, illetve 1/2
Kipontozódott: Szücs (23.), Garda (26.)
 
Dobos Sándor, Kazany