Társadalmi párbeszéd az olimpiáért címmel tartott a Magyar Olimpiai Bizottság konferenciát a Bálna rendezvényközpontban. Az ott elhangzott értékes és megfontolandó gondolatokból válogatottunk.

Fotó: Dobos Sándor

Miután a Nemzetközi Olimpiai Bizottság az Agenda 2020 elnevezésű reformprogramot elfogadta, és ezzel teret nyitott a kisebb, olcsóbb olimpiák lehetőségének, újabb lendületet kapott a budapesti olimpiai megrendezés gondolata. Ezt erősítette meg a Magyar Olimpiai Bizottság februári döntése, miszerint párbeszédet kezdeményez a kérdésben, és azt javasolja a kormánynak és Budapestnek, foglalkozzon a kandidálás lehetőségével.

Nos, foglalkozik, mint ahogyan a közvélemény is, a felmérések szerint ma 66 százalékos az olimpiai pályázat támogatottsága. Több mint 50 médium is hitet tett a társadalmi párbeszéd elősegítése mellett. A MOB most szakmai konferencia-sorozatot indított, a budapesti helyszín után lesz majd a többi közt Miskolcon és Szegeden is hasonló összejövetel.

Borkai Zsolt, a MOB elnöke szerint „elértünk egy olyan pillanathoz, amit Magyarországon sokan vártak már”, olimpiai bajnokként és a szervezet elnökeként nem is mondhat mást, minthogy a budapesti rendezés mellett van.

„Mindenkit összefogásra szeretnék kérni” – mondta Tarlós István, Budapest polgármestere, aki eleinte szkeptikus volt a pályázattal kapcsolatban, a reformprogram ugyanakkor meggyőzte, és ma már úgy gondolja, a kisebb olimpiák 2024-től kevésbé szólnak majd a pénzről és az üzletről.

„Az olimpia egy esély, hogy csökkenjen a frusztrációnk, hogy ne csak elviselni tudjuk egymást, hanem kicsit szeretni is” – mondta, hozzátéve azt, a rendezés és maga a pályázat is katalizátor lehetne a társadalom és Budapest számára is.

Ezt a hasonlatot többen is magukénak tudták, mint ahogyan Kálmán Olga moderátor megjegyzését is többen megismételték: „Az olimpia és a rendezés nem az álomról szól, merhetünk álmodni, de inkább merjünk tervezni és nagyon-nagyon sokat dolgozni” – hangzott el tőle.

A konferencián három panelbeszélgetés zajlott, az elsőben Dr. Vereczkey Zoltán, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Olimpiai Mozgalom elnöke, dr. András Krisztina, a Corvinus Egyetem adjunktusa, sportközgazdász és dr. Niklai Ákos, a Magyar Éttermek és Szállodák Szövetségének elnöke beszélt. András Krisztina kiemelte, az ország versenyképessége a különböző rangsorokban nincs a legelőkelőbb helyen, ennek egyik oka a zárt gondolkodás. Az olimpia egy olyan vízió lehet, ami az együttes szívdobbanást segítené elő, az üzleti szféra, az egyén és a társadalom számára.

„10 éve álmodunk arról, hogy ez az egység, ez a szövetség létrejöjjön, és megnézzük, mit kell tennünk azért, hogy ott legyünk a kandidálók között a legvégső névsorban” – ezt Szalay-Berzeviczy Attila mondta, aki szerint száz éve elindult az ország hanyatlása, amely 1990-ig tartott, amely után egy lassú felkapaszkodás következett, majd jött 2004, és az uniós csatlakozással egy új dimenzió a fejlesztési pénzek felhasználása miatt. Szerinte 1945 után – amikor a világháborút követően újjá kellett építeni Budapestet – az olimpiai rendezés mentén hasonló folyamat indulhatna, ami egy hatalmas fröccs lehetne a magyar gazdaság számára.

Niklai Ákos szerint egy sikeres olimpia után Budapest jóval népszerűbb úti cél lehet, így a beruházások jó részének fenntarthatóságával sem lenne probléma.

Szalay-Berzeviczy Attila még egy fontos gondolattal jelentkezett. Szerinte tudomásul kell venni, hogy a magyar GDP jelentékeny részét a multik, a külföldi tulajdonú vállalatok állítják elő, soha nem tér majd vissza az az ipar, amely hazánkat jellemezte korábban (ezt a kommunizmus legfőbb bűnének nevezte), most az a cél, hogy ezeket a vállalatokat hogyan lehet bevonni az olimpiai rendezésbe, hogyan lehet őket érdekeltté tenni. Ehhez a döntési központok támogatását kell elnyerni, hiszen a finanszírozásról ott, Londonban vagy épp Bécsben döntenek. Ott székelnek azok a cégek, amelyek a betont öntik majd, amelyek az energiát szállítják és így tovább.

Ahhoz, hogy ők komolyan vegyenek minket, látniuk kell, hogy komolyan is gondoljuk a rendezést, nem sértődünk meg, ha nem kapjuk meg először azt, és tovább kell dolgozni, hiszen Budapest az olimpia révén óriási versenyelőnybe kerülne Közép-Európában.

A második panelbeszélgetésben az infrastruktúráról volt szó, Skardelli Görgy építész, dr. Dabóczi Kálmán, a BKK vezérigazgatója, Takács Miklós, a FŐMTERV Zrt. közlekedés-fejlesztési igazgatója és Finta Sándor, Budapest főépítésze beszélt. Meglepő módon egyikőjük sem szólt elengedhetetlen gigaberuházásról, szerintük nem állunk olyan rosszul a közlekedést tekintve, egyes beruházások (így a metró felújítása is) addigra egyébként is elkészülnének. A nagy volumenű változás helyett inkább a meglévő közlekedési viszonylatok hatékony kihasználását kellene elérni abban a három hétben, amíg ránk figyel a világ.

A Bajnokok kerekasztala nevet viselő záró beszélgetésen a magyar sport kiválóságai mondták el gondolataikat, köztük Benedek Tibor és Gergely István.

A magyar válogatott kapusedzője ezt mondta: „Álmodozhatunk, nevezhetjük álomnak, de valójában ez egy projekt. Sportolóként nem mondhatunk mást, mint azt, hogy igen, legyen, de meg kell nézni az egész terv másik, pénzügyi oldalát is, és azt is, hogy az egészet hogyan kommunikáljuk. Az olimpiát mindenkinek akarnia kell, meg kell az emberekkel értetni az előnyeit. Ha ez megtörténik, akkor mindenki tisztább lelkiismerettel végezheti a munkát.”

Kovács István korábbi ökölvívó szerint az olimpia végre egy olyan közös pont lenne, amivel meg tudnánk fogni egymás kezét, és elindulnánk valahová, az ország morális helyzete is jobbá válhatna. Szerinte nekünk van a legnagyobb szükségünk egy olimpiára.

"Én azt szeretném, ha mindenki ebben az országban elmondhatná magáról, hogy legalább egy dolgot tett azért, hogy megvalósuljon az olimpia. Én akár alapot is ásnék" - Benedek Tibor válasza a Társadalmi párbeszéd az olimpiáért konferencián arra a kérdésre, mi lenne számára a legfontosabb a budapesti olimpiai rendezés kapcsán

Mostanáig Boston, Róma, valamint a német „háziversenyben" győztes Hamburg jelezte hivatalosan, hogy versenybe száll a 2024-es olimpia rendezési jogáért. Párizs, Baku, Doha és Isztambul ugyancsak az érdeklődők között van.

A jelentkezési határidő szeptember 15., a házigazdáról 2017-ben, Limában dönt a NOB.