A világliga-selejtezők után: interjú Benedek Tiborral

2015. április 19. 12:13

A férfiválogatott szövetségi kapitányával beszélgettünk a világliga-selejtezők végeztével. Elmondta, számára most következik a nyári felkészülés legintenzívebb szakasza. Megvannak az ellenfelek a Vodafone-kupára is, és tervezi, hogy a hat meccsen szerepet kapók mellett másokat is meghív a keretbe.

Fotó: MTI

Hatból hat meccset megnyert a válogatott a selejtezősorozatban, ha tehát a számokat és az eredményeket nézzük, maximálisan pozitív a mögöttünk hagyott időszak. Mennyire sikerült minden előre eltervezett munkát elvégezni, az általad megálmodott forgatókönyv megvalósult-e az elmúlt hónapokban?

Nehéz ezt megmondani, de az biztos, hogy amit mondok, tervezek, azt megpróbálom meg is valósítani, követni. Ez leginkább a játékosok év közbeni teljesítményének figyelembe vételénél látszik, ezek ugyanis befolyásolják a döntéseimet. Fél évvel ezelőtt például nem gondoltam volna, hogy Német Toni vagy Salamon Feri ekkora szerepet kap a csapatban. Most is igaz, amit két éve is mondtam: igenis fontos, hogy a játékosok hogy teljesítenek év közben, mennyire akarnak bekerülni a válogatottba. A hat mérkőzésre jellemző volt, hogy bármennyire is még mindig az idősebb játékosok a magabiztosabbak, a fiatalok egyre többet tesznek azért, hogy ott legyenek a csapatban. Erről szólt a hat meccs. Arról, hogy vége lett egy Európa-bajnokságnak, vége lett a négy év első fejezetének, és elkezdődött egy új szakasz. Az Eb jól mutatta, hogy vissza kellett nyúlni az idősebbekhez, mert úgy éreztem, a fiatalok nem fejlődtek úgy, ahogyan azt a világbajnokság után gondoltam. Mára ez a helyzet változott, már csak azért is, mert a keret döntő többsége olyan csapatokban játszik, ahol nagy tét mellett meghatározó szerepet kell, hogy betöltsenek. Az Eger és a Szolnok a BL-ben más szinten halad, mint egy-két éve, ezek mind befolyásolják a válogatott játékosok által mutatott év közbeni képet.

Melyik mérkőzéssel voltál a leginkább elégedett, amikor szinte minden klappolt a csapatban?

Mindegyik egy kicsit más volt, az első román és szlovák meccs rögtön túl egyszerű. Aztán jött a görögök elleni idegenbeli meccs, ahol sokkal több gólt kaptunk, mint amennyit elvárnék, viszont nagyon jól reagáltunk erre, hiszen többet is lőttünk. Ott kiderült, hogy ha van olyan pillanat, amikor nem működik a védekezésünk, akkor tudunk lépni elöl. A szlovákok elleni idegenbeli mérkőzés abszolút a mélypont volt ebben a sorozatban. Oda nagyon fáradtan, a Volvo-kupa után érkeztünk, amit megelőzött egy BL-forduló is, azaz öt meccset kellett sorozatban lejátszaniuk a játékosoknak, egy teljesen más felkészültségi állapotban. Nem lehet azt az időszakot ahhoz hasonlítani, mint amikor a válogatottal játszunk öt meccset sorozatban. Év közben egy ilyen terhelésre nincsenek felkészülve a játékosok, ez itt kiderült. A nehéz kassai meccs ellenkezője volt a nagyon jól sikerült romániai mérkőzés, majd jött a számomra legfontosabb értékmérő Győrben, a görögök ellen. Ez egy döntőnek felelt meg, külön is lehetett választani a súlyát tekintve az egész sorozattól, hiszen egy meccsen kellett jól játszani, függetlenül a korábban történtektől. Itt a lelki tényezők felerősödtek, ezért is szerettem volna, hogy itt is szerepet kapjanak fiatalok, szokniuk kell a tét nagyságát.

A románok elleni hazai meccset kivéve, amikor 20 gólt lőtt a csapat a juniorokkal is kiálló ellenfélnek, a többi mérkőzésen szinte ugyanannyiszor talált be, sorrendben 13, 13, 15, 13, 14, 12 alkalommal. Ebből le lehet vonni valami következtetést?

Nem hiszem, mert még kevés tapasztalatunk van a kisebb pályát illetően. Igazából majd a szuperdöntőben dől el, hogy valóban jó csapatokkal játszva milyen lesz ennek a játéknak a képe. Az utolsó mérkőzésünket szerda este néztem vissza, az előnyök, hátrányok miatt gyakorlatilag nem lehetett játszani. Ha nem ment be a labda centerbe, akkor az 5 méteres szabaddobóról állítottak ki, ha bement centerbe, akkor pedig 90 százalékban szintén fújtak. Jól védekeztünk hátrányban, ez most látszott, az utolsó három fórt lőtték be viszonylag könnyebben, de másfél perccel a vége előtt hárommal vezettünk, nem volt kétséges a meccs folyamán, hogy megnyerjük majd. Talán egy olyan hiba volt védekezésben, amit egy fiatal játékos követett el, amiért kár volt, a többi szerintem belefért.

Ha már a fiatalok: sokan lehetőséget kaptak, hány hiba fér bele nálad, mikor gondolod úgy, hogy valakiről „lemondasz” egy időre? Többször is kiemelted, hogy nagyon kevés az idő a bizonyításra a válogatottban.

Ha mondjuk, Német Tonira gondolok, ő most kapcsolódott be a válogatott munkájába az elmúlt hat mérkőzés során, neki azért még többet elnézek. Mikor egy nyári felkészülés végén egy játékos az ellenkező irányba mozog azzal szemben, amit megbeszéltünk, azt már nehezebben viselem.

Egy másik példa, de csak szúrópróbaszerűen: Lőrincz Bálint a románok elleni debreceni meccsen játszott, a második negyedben kipontozódott. Emiatt nem került be később a keretbe?

Nem, nem emiatt. Ő eredendően nem bekk, Dabrowski Norbi az Egerben is próbálgatja ezen a poszton, de ő máshol érzi igazán jól magát. Ettől függetlenül ügyes bekként is, de azért a válogatottban bekkelni nem egyszerű dolog, láthatjuk, hogy a rutinos védőinket is könnyen állítják ki, gondolkodás nélkül. Rajta kívül is több fiatal játékost néztem meg korábban, így Fülöp Bencét, Jansik Dávidot, Sedlmayer Tamást, de érzem, hogy nekik kell még egy kis idő. Bízom benne, hogy nem veti vissza őket az, ha később elmarad a meghívó, nem is szeretném, ha ezt éreznék. Sőt, lendületet kell, hogy adjon nekik az, hogy képben vannak, figyelem őket. Ha keményen dolgoznak a klubban, akkor elérhetnek arra a szintre, ami egy meccsen – és nem egy edzésen – szükséges a válogatottban. Manhercz Krisztián például tavaly kevesebbet játszott a Vasasban, most viszont négy negyeden keresztül ott van a vízben, ráadásul sokszor ő dönti el a meccseket a Szegedben. Nagyon jó teljesítményt nyújt, ez neki egy kiváló tanulóidőszak. Eljön majd az idő, amikor nagy klubcsapatban is eldönthet meccseket, de nem biztos, hogy ez már jövőre be kell, hogy következzen. Az ő posztján rendkívül erősek az élcsapatok a légiósok miatt is, Egerben Csuk, Szolnokon Mitrovics miatt is nehéz lenne érvényesülni annyira, mint amennyire most Szegeden tud. Tökéletes éve van most neki ott, ami a válogatottság szempontjából is hasznos számára.

Fotó: MTI

Tizennyolc játékos szerepelt a hat meccsen a mezőnyben (a cikk végén olvasható a névsor – a szerk.), három a kapuban, Lévai Márton ugyanis egy mérkőzésen szerepet kapott Nagy Viktor és Decker Attila mellett. Mondhatjuk, hogy a nyarat illetően a kapusposzt tekintetében van a legkevesebb kérdőjel?

Nagy Viktor és Decker Attila is jó teljesítményt nyújtanak a Szolnokban, bár nekik a lényeg csak most következik. Az is látszik, hogy Lévai Marci sokat fejlődött az elmúlt időszakban, közös munkájuk Gergely Istvánnal most a szezon végére kezd igazán látszani.

A nyári felkészülés elején ebből a tizennyolc játékosból kerülnek ki a meghívottak?

Lesznek még kereten kívüli meghívottak, és nem biztos, hogy a tizennyolc játékos közül mindenki ott lesz, de igen, nagyjából ezek a játékosok jönnek számításba. Még azért elég messze van a keret kijelölése, van előttünk egy nagyon fontos BL-sorozat a bajnokság mellett, nem döntöttem még ebben a kérdésben.

Azt lehet tudni, hogy a világliga és a vb-keret között nagy lesz-e az átfedés, vagy lesznek olyanok, akik szerepet kapnak Bergamóban, de Kazanyban vélhetően nem?

Ezt is nehéz előre eldönteni. Tavaly is kijelöltem egy világliga-csapatot, aztán később változtattam rajta az Eb-re. Az látszik, hogy a felkészülés kezdetén nehéz dolgunk lesz, hiszen a válogatott jelentős részét adó Eger és Szolnok folyamatosan játszik kiélezett mérkőzéseket, így ők fizikálisan nem lesznek túl jó állapotban a nyári felkészülés kezdetén. Látnom kell, hogy a játékosok milyen állapotban vannak, hogy bírják majd a nagy fizikai terhelést a világliga szuperdöntőjében.

Viszont a kiélezett meccsek előnnyel is kecsegtethetnek.


Nyilván nem mindegy, hogy egy BL-siker után kell újrakezdeni a felkészülést a válogatottban vagy egy ott szerzett kudarcélmény után. Játékosként én is átéltem, hogy egy BL Final Six is hozhat olyan élményeket, amiket előre egyszerűen nem lehet kiszámítani. Ennek megvan a nehézsége, de próbálok mindenre odafigyelni.

Két olyan játékos volt a selejtezők során, akik minden mérkőzésen szerepet kaptak, mind a hat találkozón játszottak, nem is akárhogyan. Ők Erdélyi Balázs és Vámos Márton. Rájuk szerettél volna nagyobb terhet pakolni?

Igen. Ők olyan korban vannak, amikor a leginkább terhelhetők. Balázs egy éve már itthon van, ennek a visszatérésnek is voltak szakaszai, be kellett illeszkednie, egy teljesen más környezetből került vissza egy olyan magyar klubba, ahol nagyok az elvárások. Bármennyire is jó játékosnak tartom már most, neki is van sok tanulnivalója. De valóban, mindketten vezéregyéniségek voltak.

Ha már Eger: Dabrowski Norbert nem volt most ott a válogatott mellett, ami végül a te döntésed volt, azok után, hogy érkeztek jelzések, te pedig nem szerettél volna konfliktust. Hiányzott a munkája?

Hiányzik, persze, hiszen Norbi egy nagyon jó szakember és nagyon jól tudunk együtt dolgozni, viszont a hiányát most meg tudtuk oldani. Hosszú távon viszont nem tudnánk, szükség van a szakértelmére, munkájára. Nagyra értékelem a tudását, tudja, mi a dolga egy másodedzőnek és azt remekül megoldja.

Mennyire lepett meg az interkontinentális világliga-selejtező eredménysora? Ausztrália, Brazília, az USA és Kína jutott ki Bergamóba, Kanada továbbjutása viszont elmaradt, ami meglepetés.

Kanada kiesése arról szól, mint amiről általában a nagy meglepetések oka. Nagyon jól ment nekik, jó formában voltak, aztán úgy gondolták, menni fog nekik, megy majd minden magától. Jó példa a kiesésük arra, hogy a legjobbkor kell a legjobb formában lenni. Ez jellemzi majd a mi világbajnokságunkat is idén: az első hetünk a papírforma szerint könnyebb lesz, és a második héten van az utolsó három meccs, ahol már egyetlen egyszer sem veszíthetünk.

Horvátország, Brazília és Kína került a csoportunkba a világliga szuperdöntőjében. A brazilok jelentenek veszélyforrást?

Nem tudom, tavaly még nem jelentettek. Most azért Felipe Perrone, Slobodan Soro személyében jó játékosaik vannak és Ratko Rudicot ismerve vélhetően egy agresszív, verekedős vízilabdát játszanak majd. Azért nem hiszem, hogy bele tudnak szólni a legerősebbek küzdelmeibe. A csoportmeccsek során persze történhetnek meglepetések, ahogy például két éve Japán megverte Montenegrót.

A világliga június 23. és 28. között zajlik majd Bergamóban, ezt követően a kazanyi világbajnokság előtt még lesz egy torna, a Vodafone-kupa, idehaza. Megvannak az ellenfelek?

Igen, Olaszország, Spanyolország és Ausztrália lesznek itt.

Miért ezek a csapatok?


Olyan szintű tornát szerettem volna, ami erős, de nem akartam játszani sem a horvátokkal, sem a szerbekkel a végén. Azért nem, mert nekünk lesz a torna után két hetünk, amikor nagyon sokat tudunk még dolgozni, fejlődni. A horvátok jó ideje bajban vannak ellenünk, egyre dühösebbek, nem kell ezt egyelőre tovább fokozni.

A Szolnok vezeti Bajnokok Ligája-csoportját, az Eger második helyen áll két fordulóval a vége előtt. Ezt vártad?


Azt gondoltam, hogy az Egerhez hasonlóan a Szolnoknak is lesz egy nagyobb mélypontja, végül nem volt. Úgy tervezem, hogy mindkét csapat ott lesz a Final Sixben, persze az élet ettől még tartogathat meglepetéseket.

A bajnokság hajrája is hamarosan elkezdődik, itt mire számítasz?

A három csapat, a Szolnok, az Eger és az OSC nagyon erős, valamivel esélyesebb a Szolnok a végső sikerre. Az Eger és az OSC hasonló erőt képvisel, érdekes, hogy teljesen más felépítésű csapatok, különleges, mi jöhet ki ennek a két szemléletnek a találkozásából.

Igazi szakmai csemege.

Igen, hiszen a fiatalos lendület egyértelműen az OSC-re jellemző, míg a megfelelő rutinnal az Eger rendelkezik, nagyon érdekes lesz, melyik csapat jut messzebbre a végén.

A játékosok most visszatérnek a klubjukhoz és a bajnoki és BL-szereplés határozza meg az elkövetkezendő másfél hónapukat. Mi a helyzet a kapitánnyal, milyen időszak következik számodra?

A pihenésem már megvolt. Az április közepétől május végéig tartó időszak a legintenzívebb a felkészülésben. Egy csomó új dolgot tervezünk, ezek előkészítésére is használjuk ezeket a heteket. Sok fontos mérkőzés áll a csapatok előtt, szeretnék minél többet élőben megnézni. Sűrű lesz, nagyon gyorsan elmegy majd ez a másfél hónap.

Tartottál egy szakmai előadást nemrég a Margitszigeten. Milyen volt ennek a visszhangja, és egyáltalán, mennyire konstruktívak a klubok a válogatottak felé és az egységes követelményrendszert illetően?

Szerintem nagyon. Ha csak azt vesszük, hogy két éve még mindenki két centerrel játszott, most meg ez alig jellemző, akkor látszik, hogy követik az elképzeléseinket. A mozgásos játék alkalmazása nagyon látszik, a szoros emberfogás minősége szintén, nagyon hasonlít tehát a játékrendszer felépítése az egész magyar mezőnyben, ezt jó látni. Jó az is, hogy jó viszonyban vagyok a klubokkal, rendszeresen tudok velük egyeztetni akár kisebb kérések tekintetében is. Ha egy pluszt edzést kérek, vagy azt, hogy figyeljenek oda egy játékosra, akkor mindig működik az együttműködés. Megtartottuk az egyensúlyt is, hiszen nem éltem vissza az idővel, a világliga és a Volvo-kupa kivételével nem vettem el a játékosokat a kluboktól. Jeleztem már viszont, hogy az ősztől ez változna, hiszen a belgrádi Európa-bajnokság előtt nagyon rövid lesz a közös felkészülés, ezért több edzésre lesz szükségünk az őszi időszakban, hogy oda megfelelő felkészültséggel érkezzünk. A munkánk, amit Horessel végeztünk, szerintem még a tavalyinál is jobban sikerült, sokan érdeklődtek iránta, jó irányba tartunk. Természetesen a munkánk fokmérője mindig az eredményesség lesz. Dolgozhatunk bármilyen jól, ha a végén nem lesz sikerünk, nagyjából semmit sem ér az egész, mármint a felnőttek tekintetében. Az utánpótlás más, ott nem az eredményesség a fokmérő, hanem a fejlődés, az pedig elvitathatatlan. Gyorsabbak a játékosok, gyorsabb a lábmozgásuk, hátrányban is lendületesebbek, látványos az előrelépés. A válogatottba most belépő 94-es korosztályon is nagyon látszik az a munka, amit Horessel elvégeztek.

Most jön az az időszak, amikor a játékosok tárgyalnak a következő szezonról, már azok, akiknek még nincsen szerződése. Az Eb előtt jelezted, hogy nem bánnád, ha a felkészülés kezdetére a nyitott kérdések már nem zavarnák a fejeket. Most is szeretnéd, ha így lenne?

Igen, de a mostani időszak nem annyira éles, mint a tavalyi, amikor az OSC-vel lényegében egy új klub alakult, ami nagy vándorlást eredményezett az egriek és a szegediek érkezésével. Most egy-egy ember vált klubot, de az nem befolyásolja majd a válogatott munkáját.
 
Dobos Sándor


A Világliga-selejtezők során szerepet kapó játékosok:

Decker Attila, Lévai Márton, Nagy Viktor – kapusok

Angyal Dániel, Bátori Bence, Bedő Krisztián, Decker Ádám, Erdélyi Balázs, Gór-Nagy Miklós, Hárai Balázs, Hosnyánszky Norbert, Lőrincz Bálint, Madaras Norbert, Manhercz Krisztián, Mezei Tamás, Német Toni, Salamon Ferenc, Szivós Márton, Varga Dániel, Varga Dénes, Vámos Márton



19. FINA Világbajnokság, záró sajtótájékoztató (Fotók: Kovács Anikó)
19. FINA Világbajnokság: HUN-MNE 8-6 (Fotók: Derencsényi István)
Közreműködők, egyesületek
Bizottságok