A Vasas és a Szolnok egykori, a Szentes jelenkori centere a bajnokság alapszakaszának felénél az összstatisztikai mutatók alapján a legértékesebb játékos. A 27 éves válogatott pólós ki akarta próbálni, milyen az, amikor valahol ő az első számú center – nos, bizonyított. Nem rajta múlik, hogy csapata jelenleg az utolsó helyen áll…

Fotó: Szentesi VK

Harminchét.

Ezzel a számmal indítottam a beszélgetést vele – nem tudta mire vélni a dolgot.

Amikor aztán elmondtam neki, hogy a bajnokságban a különböző statisztikai adatok (lövéshatékonyság, kiállításszerzés, labdaszerzés, labdaeladás, gól, stb.) alapján minden meccsen minden játékos úgynevezett teljesítményindexet, pontszámot kap, derengett neki, miért emlegetem neki a harminchetet.

Derengett, de azt nem tudta, hogy ezzel ő áll a lista élén!

Azaz: a magyar férfibajnokság alapszakaszának első köre után Vörös Viktor a mezőny legértékesebb játékosa, az MVP-je!

„Ez jól hangzik – felelte a jövő héten 28. életévébe lépő játékos, akinek aztán gyorsan elhadartam az első tízet, mire ő szerényen csak ennyit mondott: – Milyen nagyszerű játékosok, boldog vagyok, hogy egyáltalán közöttük van a nevem.”

Nem közöttük, előttük, de a résztelekbe most ne vesszünk el. Már csak azért sem, mert amúgy nem véletlen a center helyezése. Aki ne tudná, junior Európa-bajnoki ezüstéremmel és junior világbajnoki arannyal is büszkélkedik, szerepelt a Vasasban és a Szolnokban egyaránt, Kemény Dénes válogatottjában is szerepet kapott, avagy egyáltalán nem nyeretlen kétévesről van szó – sőt!

Mindazonáltal az kétségtelenül meglepő, hogy az utolsó helyen álló Valdor-Szentesi VK-ból került ki a legjobb…

„Csak jelenleg utolsó! – kontrázott rögvest, majd persze kitért az okokra is. – Sajnos nagyon elrontottuk a szezon kezdetét, hátul rendkívül lyukasak voltunk, ami nem szegény kapusunk, az amúgy második számú kapusnak hozott, ám végül az elbaltázott igazolás miatt végül első számúvá előlépett Horváth Alex bűne. Hiába lőttünk gólokat, nagyon sokat kaptunk, mindamellett nem minden játékos volt képes jól kezelni azt a helyzetet, hogy az edzőnk, Matajsz Márk közvetlen, játékos párti ember, így sajnos szétcsúszott a mutatvány. A vezetőségnek nyilván könnyebb volt edzőt cserélni, mint elküldeni a fél csapatot – ahogy sok esetben lenni szokott, ez a váltás belelkesítette a társaságot. Lukács Dénes nyíltan, mindenki előtt elmondta, kitől mit vár, hogy nem érdekli, ki honnan érkezett, mindenkinek bizonyítania kell. Rend és fegyelem van, a jelek szerint ez kellett nekünk. Ahogy mondani szokták, elég rendesen a körmünkre lett nézve…”

Vörös Viktor teljesítménye – miként a statisztikák is árulkodnak róla – képviseli Szentesen az állandóságot, avagy rá korábban sem lehetett panasz. Persze, mit sem ér a jó egyéni teljesítmény, ha sorra veszít a csapat – márpedig a Szentes az első tíz forduló mindegyikében pont nélkül maradt. Nem lehetett ezt könnyű megélni annak, aki pályafutása során inkább a sikerekhez szokott…

„Kétségtelen, rosszul viseltem a helyzetet, de végig hittem abban, előbb-utóbb elindulunk fölfelé – vallotta be az eddig 20 gólt termelő játékos. – Azt hiszem, már megtaláltuk azt a formát, amellyel ez így történik, nagyjából mindenki tudja, mi a feladata, optimista vagyok. A Szentesnek mindenképpen az első osztályban a helye, stabil a háttér, gyönyörű az uszoda, a bennmaradás kötelező feladat. De azt sem tartom elképzelhetetlennek, hogy az alapszakasz végén bent legyünk a tízben, és elkerüljük az alsóházi rájátszást, igaz, ehhez alaposan gyűjtögetni kell majd a pontokat.”

Ehhez sokat tehet hozzá a nemrég igazolt szerb kapus, Strahinja Sretkovics, aki már az UVSE elleni mérkőzésen is igazolt, képes támaszt adni az együttesnek. Mégis, adja magát a kérdés: akinek ennyire jól megy a játék, mint Vörös Viktor, az miért a bajnokság alsó felében lévő csapatnál szerepel? Főleg azok után, hogy megelőzőleg topcsapatokban is bizonyított.

„A Vasasban és a Szolnokban egyaránt másodhegedűs voltan, Steinmetz Ádám és Kis Gábor mögött mondjuk ki, csak mellékszerep várt rám. Mi tagadás, kíváncsi voltam arra, milyen volna végre első számú centernek lenni valahol. A szívem ráadásul hazahúzott, így miután a Szentes centert keresett, nem volt kérdés, hova igazolok – mondta nyíltan, majd arra a felvetésre, hogy volt csapata éppen százszázalékos teljesítménnyel vezeti a bajnokságot, menetel a Bajnokok Ligájában, és akár ennek is a részese lehetne, őszintén reflektált: – Cseh Sanyival nagyon jóban vagyok, jó edzőnek tartom, őszintén elmondta, ez a csapat Kis Gabi mögött már nem bírt el még egy olyan kevésbé jól úszó centert, mint én vagyok. Igaza van.”

A Szentesben hozzá igazodnak a többiek, ami a jelek szerint jó hatással van a játékára, avagy bírja a felelősséget. Három negyedeknél is többet van vízben, ennek hatására képes kibontakozni (lásd említett statisztika), az ellenfél védőinek alaposan meggyűlik a baja vele. „Tényleg jól sikerült nekem eddig a szezon, hasznosítani tudom azokat a tapasztalatokat, amelyeket Áditól és Kicsitől, két olimpiai bajnok centertársamtól szereztem. Bízom abban, a folytatás sem lesz rosszabb.”

Elmondása szerint nem mond le az álmairól, amíg versenyszerűen sportol, azon van, hogy a legjobbak között szerepeljen – ki tudja, ha a bajnokság második felében is ekképpen teljesít, a szezon végén magasabb célokért küzdő csapat képviselőjétől is megcsörrenhet a telefonja.

„Elképzelhető, az ember meg is hallgatná az ajánlatot, nyilván hízelgő lenne. De jól érzem magam itthon, és ki tudja, idővel az az álmom is teljesülhet, hogy a Szentessel szerepelek a nemzetközi porondon.”

Egy biztos: rajta nem múlik!
 
- a.z. -


Bajnoki teljesítményindex
  1. Vörös Viktor (Szentes)        37.0 pont
  2. Fejős Róbert (KSI)             31.8 pont
  3. Bátori Bence (OSC)             31.1 pont
  4. Bedő Krisztián (Eger)          30.6 pont
  5. Madaras Norbert (Szolnok)  26.6 pont
  6. Czigány Károly (Pécs)         26.5 pont
  7. Gyárfás Tamás (Vasas)      25.9 pont
  8. Varga Dániel (Szolnok)      25.6 pont
  9. Stefan Mitrovic (Szolnok)    25.0 pont
10. Varga Dénes (Szolnok)       24.8 pont