Cseh Sándor együttese az OSC elleni rangadón felőrölte ellenfelét, végül 11–7-re nyerte meg a csatát, egyúttal a bajnoki alapszakasz első körét százszázalékos mérleggel zárta.

Az OSC a beteg Decker Ádám nélkül érkezett a szolnoki ütközetre, a taktikája azonban értelemszerűen nem változott, ott volt bekkben két másik „nagyágyú”, Gór-Nagy Miklós és Bundschuh Erik.

Utóbbi lőtte aztán az első gólt a találkozón: a 3. percben bombázott Nagy Viktor kapujára, a világbajnok kéz kézzel próbált hárítani, de bepattant a labda róla a képzeletbeli gólvonal mögé. A Szolnok ezúttal nehezen törte fel a falat, vagy éppen a vendégek kapusa, Bisztritsányi Dávid védett remekül. Az 5. perc elején azonban már ő is tehetetlen volt a blokk mellett elhajló, pontosan célzó Madaras Norbert ellen. Hegedűs Gábor gólja ért újabb vezetést az OSC-nek, ám erre két hazai gól volt a válasz: Varga Dániel középről vert be egy fórt, majd szintén előnyben Hangay Zoltán húzott be egy lecsorgó labdát közelről. Vincze Balázs szerint két méteren belülről – heves reklamálása sárga lapot ért a bíróknál. Cseh Sándor gyorsan „egyenlített”: ő is megkapta a sárgát, miután Tóth Márton kiállítását kommentálta elégedetlenül. A fórt kihagyta az OSC, így 3–2-es hazai vezetéssel zárult az első negyed.

A második parádésan indult: parádés két centergóllal! Előbb Josep Kayes, majd átellenben Kis Gábor verte meg a védőjét, fordult be, és lőtt a kapuba.
A meccsen először Vámos Márton gólja után lett kettő a különbség, avagy a Szolnok 5–3-as előnyt harcolt ki magának. Egy időkéréses emberelőnyt Bátori Bence lőtt gyönyörűen a hosszú sarokba, zárkózott a vendégcsapat.

Bisztritsányi nagyot védett hátrányban (Madaras volt a kísérletező), így az egyenlítésért játszhatott a fővárosi együttes. Hiába, mert Drasko Brguljan lövését hárította Nagy Viktor, majd a sarokdobás után elhalt a támadás. Nem úgy a pazarul megjátszott szolnoki fór: ahogy az időkérés folyamán megbeszélték, végigvitték az akciót, középen Tóth Márton várta a labdát, ami jött is Madarastól – így lett 6–4.

Kayes zsenialitása – remekül vált le Milan Alekszicsről, majd a menetrendszerűen érkező labdát lőtte a kapuba – azonnal újra közelebb hozta az OSC-t, mi tagadás, elsőrangú volt a csata. A Szolnok kihagyta a soros emberelőnyét, a vendég alakult nem, hiszen Salamon Ferenc célzott kiválóan – sikerült egyenlítenie az OSC-nek! Azért nem sok csapat lenne erre képes a Szolnok ellen.

Sőt vezethetett is volna, de a negyed végén Brguljan előnyből leadott húzását hárította Nagy Viktor.

Nagyszünet után sokáig hiába próbálkoztak az urak, vagy a kapusok védtek, vagy kontrát ítéltek a bírók, vagy a passzok voltak rosszak. Persze, legyünk pozitívak: kifogástalanul védekeztek a csapatok. A negyed 6. percében tört meg az átok: azok után, hogy Akekszics a saját kapuja előtt a centerrel a nyakán blokkolt egy zseniálisat, átellenben védhetetlenül lőtt a kapuba. A meccs egyre inkább idegesebb mederben zajlott – ennek egyik momentuma volt, hogy egy kiállítás után Kovács Gábor és Jansik Dávid akaszkodott össze – előbbit cserével végleg kiszórták. A nagy kupaktanács után az OSC játszhatott előnyben, de nem járt sikerrel. Nem úgy aztán a Szolnok, amelyben ismét a ragyogóan játszó Alekszics volt eredményes, így 8–6 állt az eredményjelzőn az utolsó felvonás előtt.

Csodás akciógóllal Bátori „élesítette” a helyzetet (hosszú idő után kapott gólt Nagy Viktor), az emberelőnyös helyzeteivel meglehetősen nagyvonalúan bánó, a hétközi BL-meccstől is talán némileg fáradtabb hazaiak azonban Varga Dénes révén újra elmentek két góllal.

Nagy volt a feszültség, a nézők közül valaki állandó sípszóval zavarta a résztvevőket, volt itt minden. A parti végül Stefan Mitrovics góljával idejekorán lezárult (10–7) – az akciónál Vámos és Kayes jutott egyszerre a végleges kiállítás sorsára. A végén újra Mitrovics köszönt be – így végül négy góllal, 11–7-re nyerte meg a listavezető az összecsapást. És maradt az alapszakasz első köre után százszázalékos mérleggel.

Cseh Sándor: „Olyan első félidőt produkáltunk, amit nem igen szoktunk – amit megbeszéltünk, azokból kaptuk a gólokat. Látszódott, nem vagyunk magunkhoz képest jók. Tudtuk, hogy nehéz lesz, kevés időnk volt felkészülni. A játékosok a rossz játék ellenére jó színvonalat voltak képesek hozni az utolsó két negyedben, fejben ott voltak a meccsben, tudták, csak a végén lehet eldönteni ezt a találkozót, ennek köszönhetően nyertünk.”

Vincze Balázs: „Hat olyan helyzet volt, amikor lövés előtt belesípoltak valahonnan… Nyilván nem ezért nem lőttünk be egy-két helyzetet, de nem szeretnék emellett simán elmenni, különösen úgy, hogy nem először fordult elő… A harmadik negyed végén volt egy emberelőnyünk, ami sorsdöntő volt, mi kihagytuk, ők pedig aztán belőtték a sajátjukat, ez sokat számított. Elfogytunk a végére, örülök, hogy a végén maradt annyi játékosom, hogy fel tudtunk állni…”


Eredmény, E.ON férfi ob I-es bajnokság – 13. forduló

Szolnoki Dózsa-Közgép–A-Híd-OSC-Újbuda 11–7 (3–2, 3–4, 2–0, 2–1)
Gólszerzők: Alekszics 2, Mitrovics 2, Madaras, Varga Dániel, Hangay, Kis G., Vámos, Tóth M., Varga Dénes, ill. Kayes 2, Bátori 2, Bundschuh, Hegedűs, Salamon
 
- a.z. -