Takács Orsolya nem csak bekként, centerként is megállja a helyét – Kanada ellen is bizonyította rátermettségét. A női válogatott csapatkapitánya nehéz meccsre számít kedden, az olaszok elleni szentesi Világliga-találkozón.

Egy csapatban kellenek azok, akik úgymond elvégzik a „piszkos” munkát.

Ő speciel mostanság duplán végzi…

Takács Orsolya elméletileg klubcsapata, a BVSC-Wáberer-Hungária-Zugló és a magyar válogatott bekkje.

Takács Orsolya gyakorlatilag klubcsapata, a BVSC-Wáberer-Hungária-Zugló és a magyar válogatott bekkje és centere.

Centert „öl” hátul, védőt „öl” elől.

Erre mondják: jolly joker. (Még ha bájosan "tiltakozik" is ellene.)

„Hogy melyik az igazi posztom? Bekk vagyok, egyértelműen annak tartom magam – válaszolt a felvetésre a 29 esztendős kiváló játékos, miután mosolyogva fogadta a gratulációkat a Kanada elleni 12–11-es felkészülési mérkőzést követően. – Más kérdés, mostanában a szokottnál valóban többször kell centert is játszanom, ahogy mondani szokták, szokom a gyűrődést.”

A „szokom a gyűrődést” konkrétan klasszisteljesítményben mutatkozott meg, hiszen a bajnoki rangadókon Gyöngyössy Anikó eltiltása miatt kiélezett rangadókon bizonyította rátermettségét, míg a válogatottban Bujka Barbara (és szombaton Tóth Ildikó) sérülése miatt került a szokottnál jóval többször a kegyetlen pozícióba, és ha már ott volt, nem szimplán kiállításokat, hanem ötmétereseket brusztolt ki a csapatnak. Miközben – hangsúlyozzuk! – hátul többnyire sallangmentesen takarítja el az útból az ellen centerit.

Vajon hogy lehet ezt erővel bírni?

„Rám kell nézni: néha nem könnyű, jól is jön majd az év végén egy kis szünet – mosolygott Orsi. – Örülök, ha hasznára lehetek a csapatnak, úgy a BVSC-nek, mint a válogatottnak. Hogy több poszton is játszom az év közben, talán a hasznomra válik, és a válogatottban tudom kamatoztatni.”

Kamatoztatja.

A mester által is gyűlölt alibiről szó sincs, Kanada elleni is parádésat nyújtott, sokoldalúságára jó példa, hogy a szoros, kiélezett partin egy pontos távoli, gólt eredményező lapos lövését is eleresztett. A zseniális Keszthelyi Rita csillogása értelemszerűen árnyalatnyit háttérbe szorítja, de a társai, a csapat kristálytisztán tudja, mennyi érdeme van a sikerekben. Más kérdés, és ettől nevezhetjük szépreményűnek a női válogatottat, hogy igazi csapatként funkcionál, nem az egyének, sokkal inkább a közösség sikere, vagy ritka esetben bukása egy-egy mérkőzés.

Takács Orsolya személyisége amúgy kiválóan alkalmas arra, hogy nem csak klubjában Petrovics Mátyás, hanem a válogatottban Merész András meghosszabbított jobb keze legyen, ergo nyugodtan mondhatjuk, kiemelt egyénisége a női vízilabdának. Éppen ezért zárásul nézzük, mit vár a keddi, olaszok elleni Világliga-meccstől (Szentes, 18.00., tv: Digi Sport)!

„Bár bő a keretünk, és tehetségesek a fiatalok, bízom benne, a sérültek felépülnek, így több variációs lehetősége lesz a kapitánynak. Szükség van erre, mert az olaszok ellen egyértelműen nehéz mérkőzés vár ránk, talán azt is mondhatom, nehezebb, mint Oroszországban volt. Mondanom sem kell, az év utolsó válogatott mérkőzését győzelemmel szeretnénk zárni.”

Úgy legyen!


– a.z. –