A Debrecen edzője, a kétszeres olimpiai bajnok Varga Tamás vízbe ugrásával átlendítette csapatát a holtponton, főszerepet játszott az UVSE 8–7-es legyőzéséből – de vajon lesz a játékának folytatása?

Fotó: DVSE

Kuriózum a javából!

Mint beszámoltunk róla, a legutóbbi – amúgy ezúttal is izgalmakban bővelkedő! – férfifordulóban medencébe ugrott a kétszeres olimpiai bajnok debreceni edző, Varga Tamás. S ha már ott volt, természetesen főszerepet játszott csapata UVSE elleni sikeréből, lőtt két tipikus, hálószaggató „vargatamásos” gólt.

Csoda, hogy a ma délelőtti edzés a közelmúltban szokottnál felszabadultabb zajlott a cívisvárosban?

„Nagy szüksége volt a csapatnak erre a győzelemre – fogalmazott az uszodákban csak „Csuviként” becézett bajnok. – A Fradi elleni meccs után – amelyen jó esélyünk volt pontot szerezni, Gerendás Gyuri is azt mondta, ha hat-ötnél belőjük az ötméterest, minden másként alakulhatott volna – megtört kicsit a társaság, mélypontra került. A Pécs ellen érthetetlenül gyengék voltunk, az ellenfélnek minden bejött, nekünk semmi. Ezután az OSC átgázolt rajtunk, úgy éreztem, valamin változtatni kell, valami pluszra van szükség.”

A számítás bejött – nem véletlenül fogalmazott az ellenfél edzője, Godova Gábor így a mérkőzést követően: „Egy kétszeres olimpiai bajnokkal volt jobb a Debrecen.”

„Ez jól hangzik, de utólag azt hiszem, nélkülem is meglett volna a győzelem” – reflektált Varga Tamás, akinek ha azt vesszük, hogy végig a kezében tartotta az irányítást együttese, igaza is lehet. Más kérdés, két és fél negyedik ő is vízben volt, ami kétség kívül tartást, nyugalmat adott játékosainak.

Szentimentális megfogalmazással élve bizonyosan élvezték a helyzetet, hogy Athén és Peking megkoronázott bajnoka tempózik mellettük.

„Örülök, hogy jól ment, de sokkal fontosabb, hogy nyertünk. A jövőre nézve pszichésen tartom kulcsfontosságúnak ezt a sikert. Tudomásul kell venni, a tavalyi költségvetésünk egyharmadára csökkent, ezáltal a mi csapatunk reálisan nézve nem az első hat-nyolc helyért csatázik, hanem az alsó régióban küzd a minél jobb helyezésért. Az egyik ellenlábas felett aratott győzelem sokat érhet még a későbbiekben, arról nem beszélve, hogy a ránk váró következő három meccsen, a Vasas, a Szolnok és az Eger ellen is profitálhatunk belőle. Mondanom sem kell, utóbbi kettő más kalap alá tartozik, a Komjádiban viszont szerdán bármi megtörténhet…”

De vajon honnan az erő, hogy 39 évesen is ob I-es meccs legjobbja legyen?

A kérdés logikus, még akkor is, ha közismerten az „Őserő” és a „Gladiátor” keresztnevet is ráakasztották anno az őt bálványozó Vasas-drukkerek.

„Két hétig keményen edzettem – árulta el a szakvezető. – Nagyképűség nélkül mondhatom, az alapkondícióm, a rutinom ahhoz meg van, hogy az ilyen jellegű mérkőzéseket megoldjam, viszont a jobb, kiemelkedő csapatok ellen már kevés volna az én edzésmunkám. De nem is ez a cél! Edző vagyok, más terveim vannak. Hogy melyek ezek? Egyrészt most jó lenne tízben végezni a Debrecennel, másrészt pedig idővel jó volna ebben a városban olyan csapatot irányítani, mint a mai Szolnok, vagy az Eger. Azt viszont maradjon meglepetés, hogy vízbe ugrok-e még.”

Mi magunk tiszteletteljesen annyit tennék hozzá: azért örülünk, ha látunk még néhány hamisíthatatlan „Csuvis” löketet…

– a.z. –