2014. október 07. 21:31

A világbajnok, Eb-ezüstérmes férfi vízilabda-válogatott és a vb-ezüstérmes junior nemzeti csapat tagjainak gálamérkőzésével avatták fel a BVSC-Zugló Szőnyi úti felújított uszodaépületét. A játékosok kitettek magukért, szépségdíjas találatokkal szórakoztatták a megjelenteket

Az újjávarázsolt uszodát jelképesen Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Rozgonyi Zoltán, Zugló sportért felelős alpolgármestere nyitotta meg. Balog Zoltán ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy a sportcentrum valóban méltó Zuglóhoz, Budapesthez, Magyarországhoz, és különösen méltó az ebben az uszodában űzhető vizes sportokhoz. Kiemelte a vízilabdában és úszásban elért nagyszerű eredményeket, és emlékeztetett rá, hogy 2016-ban junior úszó Európa-bajnokságnak, 2017-ben junior úszó-vb-nek, 2021-ben pedig felnőtt vizes világbajnokságnak adhat otthont Magyarország.

„Ezekhez a világeseményekhez is megfelelő felkészülési lehetőséget ad a megújult BVSC Uszoda” – mondta a miniszter.

Rozgonyi Zoltán felidézte, hogy az elmúlt egy évben átfogó fejlesztések kezdődtek a korábban elhanyagolt Szőnyi úti sporttelepen. 866 millió forintból modernizálták az uszoda épületét, amely a padlótól a mennyezetig megújult, beleértve a nyílászárókat, a korlátokat, a lépcsőket, valamint a műszaki berendezéseket is, a világítástól kezdve a vízgépészeten át a kazánokig. A lelátó befogadóképességét ezer főre emelték, és a nagy uszoda tőszomszédságában jelenleg új tanuszoda is épül 569 millió forintért.

Az ünnepség keretében Balog Zoltán elismerő oklevelet adott át Blaskó Bálint speciális olimpikonnak, a BVSC-Zugló down-szindrómás úszójának, aki a szeptemberi, antwerpeni Speciális Európa Játékokon egyéniben bronz-, váltóban pedig ezüstérmet szerzett.

Az ünnepi műsort követően került sor a pólósok gálamérkőzésére. A megjelenteket Benedek Tibor és Horkai György két csapatra osztotta: az egyik oldalon Varga Dániel és Erdélyi Balázs, a másikon Madaras Norbert, Decker Attila, Bedő Krisztián és Angyal Dániel erősítette a fiatalokat. A hivatalosan átadott uszoda első gólját Manhercz Krisztián jegyezte, akin látszott, mindvégig igyekezett meggyőzni a játékosként három olimpia bajnoki aranyat szerző szakvezetőt, hogy érdemes őt behívnia a keretébe. És így voltak ezzel a többiek is, avagy gálameccs ide, gálameccs oda, téttel bírt ez a négyszer nyolc perc is.

Vagy valamennyi…

Valamennyi, hiszen értelemszerűen nem vette mindenki véresen komolyan a meccset – az egyik negyedet például az óra átmeneti meghibásodása miatt (nyilván csak azért történt mindez, hogy a sok nagy csatát megélt uszoda varázslatos múltja is eszünkbe jusson…) „körülbelül huszonhárom másodperc volt hátra” alapon fújták le a játékvezetők…
Természetesen senki sem tiltakozott.

„Jó hangulatú mérkőzés volt, bár Madival meglehetősen fáradtak voltunk, hiszen délelőtt kemény edzésünk volt Szolnokon” – mondta utóbb Decker Attila, akinek a teljesítményén nem feltétlen látszott a tompultság, a centerek elől a szokott vehemenciával lopkodta el a labdákat, megúszást védett, becsülettel végigtaposta a harminckét percet.

„Beszéltük a többiekkel, hogy Vadovics Viktor személyében kilencvennyolcas fiú is van közöttünk, repül, bizony repül az idő…” – elmélkedett a világbajnok kapus, akinek holnap Szentesen már tétmeccsen kell védenie.

A találkozó amúgy tizenkilenc gólt hozott (csak a rend kedvéért: 12–7-re nyert a Varga Dániel vezette fehér sapkás armada), de hogy mennyire nem az eredmény volt a fontos, jól mutatja, a zsűriasztalnál sem vezettek jegyzőkönyvet.
„A mérkőzésen az volt a lényeg, hogy a fiataljaim olimpiai bajnokokkal, világbajnokokkal együtt lehettek egy csapatban, ami nyilvánvalóan különleges élmény számukra” – fogalmazott Horkai György utánpótlás szövetségi edző, aki természetesen az uszodára is kitért. Természetesen, hiszen amint mondta: „Itt nőttem fel, elfogult vagyok vele, így bátran mondom, világszínvonalú lett a létesítmény. Emlékszem, mi anno még a hóban hemperegtünk itt, majd a nyitott uszodára sátrat tettek, később befedték, avagy végigkísértem a fejlődését. És büszke vagyok, hogy most itt tart.”

Nosztalgikus hangulatban volt Benedek Tibor is: „A KSI növendékeként emlékszem, nyolcvannyolcban olyan meccseket játszottam itt, amelyen akkora volt a köd, hogy csupán a páromat láttam… Szép volt. Ez a mostani uszoda viszont már minden igényt kielégít.”

A kapitány mosolyogva árulta el azt is, nem lepte meg, hogy az általa irányított csapat lőtte a több gólt, mert „Nagy ráhatásom volt arra, hogy miként osszuk ketté a társaságot.”

De hogy komoly dolgok is szóba kerüljenek, természetesen a mérkőzésen végig rajta tartotta a szemét az összes medencében lévő játékoson, hiszen közülük többeknek is a válogatott kerettagságot jelentő meghívót szeretné postázni. Nem kell sokat várni arra sem, míg kiderüljön, kik kerülhetnek a fiatalok közül közelebb a hőn áhított álomhoz.

Legyünk büszkék, és jelentsük ki: van kikből választani!

- a. z. -

Galéria

A többi képért kattintson a képre!

Megosztás