A magyar női vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya Sipos Edit emlékének ajánlotta az Ausztrália elleni 12-5-ös győzelmet.

Fotó: Szaka József

Korábban azt mondta, hogy méltó teljesítményt szeretnének nyújtani a szentesi uszodaavatáshoz. A látottak alapján kijelenthetjük, hogy ez sikerült.
Nagyon örülök neki, hogy szép játékkal és jó eredménnyel tudtunk hozzájárulni a szentesi uszoda avatóünnepségéhez. Innen is gratulálok még egyszer a szentesi klubnak ehhez a fantasztikus létesítményhez. Remélem, hogy mind férfi, mind női vonalon válogatott és klubmérkőzéseket garmadával fognak itt játszani ugyanilyen telt ház előtt, mint ma volt.
 
Ezt a győzelmünket Sipos Edit emlékének ajánljuk szeretettel, akinek a szobrát a mérkőzés előt megkoszorúztuk csapatként. Egy olyan játékosról beszélünk, aki ugye ezer szállal kötődött Szenteshez, másrészt nála eredményesebb játékosa nem nagyon volt a magyar női vízilabdának, hiszen egy világ- és Európa-bajnokról beszélünk.
 
A mérkőzésre visszatérve, úgy érzem, hogy talán a kívülállók sem találhattak benne hibát, örülök, hogy ez a mérkőzés ma így sikerült.
 
A támadással vagy a védekezéssel volt elégedettebb?
Mindkettővel, de elsősorban a mind a két részben nyújtott fegyelmezett játékkal. Gyakorlatilag fegyelmezetlenségből, vagy figyelmetlenségből adódó hiba talán egy-kettő volt az egész mérkőzésen. Inkább az is figyelmetlenség volt, mint fegyelmezetlenség. Ezen az úton kell továbbmennünk. Akár a jövő heti Világligát nézve, de leginkább a következő két év világversenyeit tekintetbe véve.
 
Beszéltünk róla, hogy nem szabad hagyni, hogy az ausztrálok fizikálisabb játéka érvényesüljön. A jelek szerint ezt is sikerült megoldani.
Nagyon nagy fegyelemmel játszottunk, elsősorban a taktikai részét illetően a játéknak. Nem sok test-test elleni játékra adtunk lehetőséget az ellenfélnek. Nyilván, amikor mi támadunk, akkor a védekezést ők választják meg, próbálkoztak is szoros emberfogással, ami persze test-test elleni játékot eredményez, de akkor viszont jól működött a kétcenteres játékunk. Nem hagytuk érvényesülni őket, gyakorlatilag akkor támadtak, amikor mi hagytuk őket.
 
Kasó Orsolya nagyon jól védett a mérkőzésen.
Így van, én is így gondolom. De idesorolnám Katát és Anitát (Menczinger és Hevesi – a szerk.) is, akik az Európa-bajnokságon nem játszottak, de kifejezetten jó teljesítményt nyújtottak. Ezzel együtt a csapat egészét kell értékelni, a kapus védéseihez egy nagyon jó védelem is kell, hogy olyan helyekről olyan lövéseket engedjenek el, amiket nem olyan borzasztóan nehéz védeni. Ezzel együtt volt jó néhány bravúrja az Orsinak.
 
Ugyanakkor azt kell mondanom, hogy ez a mérkőzés már a történelem része, nekünk a mában, kicsit már a holnapban is kell élnünk. Előre nézve biztató az ő és az egész csapat teljesítménye, de nekünk már a közelgő kihívásokkal kell foglalkoznunk.