Tükörsima győzelmet aratott férfi Universiade-válogatottunk az Egyesült Államok egyetemistái-főiskolásai ellen a Margitszigeten: 12-6-ra nyert a csapat úgy, hogy három negyed után már 11-4-re vezetett.

Minthogy a találkozóra a Masters Eb versenynapjának végeztével kerítettek sort, alkonyattájt indult a bemelegítés, ennek megfelelően telt ház volt a Hajós ötvenesénél – no nem a lelátón, hanem a légtérben, ugyanis megindult szúnyoginvázió. Irtó jó lenne, ha irtanák őket – ám úgy látszik, egyelőre a vérszívók nyerésre állnak.

Mezei Tamás Fotó: MTI/archív

Az első negyed tapogatózása után aztán a magyar Universiade-csapat is hasonló fölénybe került az amerikaiakkal szemben. Egyébként is jól indult, hiszen az első támadás során Mezei Tamás harcolt ki emberelőnyt, Kovács Gábor pedig simán a léc alá küldte a labdát, ám aztán egy védekezési hibából egyenlítettek a tengerentúliak. Egy kimaradt fórt egy szépen kihasznált előny követett Mezei Tamás jóvoltából, ám az amerikaiak is belőtték az ő hat az ötjüket. A szünetben mégis nálunk volt az előny, Juhász Zsolt egészen pazarul ejtett egy kontraakció végén (3-2).

Mezei-akcióval indult a második rész, ám szépen védett Danner, később azonban tehetetlen volt Chilkó Márton halálpontos lövésével szemben. Balkezesünk egy passz után használta ki, hogy a védelem még a helyezkedéssel volt elfoglalva, a meccset Beck György alelnök társaságában megtekintő Kemény Dénes meg is jegyezte: „Sokszor megéri ellőni a fórt rögtön az elején, még nem harapnak úgy a védők, még nem vesznek annyira komolyan.” Aztán jött a nosztalgikus rész az elnöktől: „Pekingben nagyon sok gólt lőttünk így...”

Meg úgy is, ahogy Szentesi Ádám: a center elsőrangú passzt kapott Erdélyi Balázstól, és kapásból a léc alá simította a labdát (5-2). Ezután egy amerikai előnygól érkezett McClintick jóvoltából – kevesen gondolták, hogy hosszú ideig ez lesz a vendégek utolsó említésre méltó megmozdulása. Márpedig így történt: a védelmünk egyre jobban zárt, Bisztritsányi Dávid is lehúzta a rolót, elöl pedig sorjáztak a gólok. Juhász Zsolt úgy lőtt be egy ötméterest, hogy a labda levitte az amerikai kapus sapkáját, majd a lécről – alkalmasint sapkástul – a gólvonal mögé vágódott. Kisvártatva Mezei újabb remekbe szabott gólja következett, ekkor jártunk félidőnél (7-3).

A harmadik részben aztán folytatódott a gólgyártás, Juhász átlövésével, majd Erdélyi Balázs duplájával és Kovács Gábor előnyből bevitt találatával már 11-3-ra vezettünk – azaz a csapat egy 6-0-ás rohamot produkált 16 perc alatt. Egyetlen másodperc volt hátra a harmadik játékrészből, amikor Lucas Reynolds labdája besurrant az időközben beállt Barabás Botond keze alatt (Botond inkább berobogott, Vincze Balázs ugyanis menet közben cserélt kapust, a piros saroknál, hadd ússzanak Bisztróék is egy kicsit...).

A negyedik negyedre kissé alábbhagyott a lendület, leesett a koncentráció szintje, avagy látszik, hogy jelen pillanatban még kissé heterogén a csapat – jóllehet az egyértelmű volt, hogy sokkal jobbak vagyunk a még eléggé nyers együttes képét mutató amerikaiaknál. Utóbbiak azért éltek a lehetőséggel a zárórészben, és ezt a nyolc percet 2-1-gyel hozták végül, miközben a helyi viszonyokat kevésbé ismerő, rövidnadrágban pompázó edzőik vadul csapkodtak a kispadon – a szúnyogok támadásának hevessége ugyanis (válogatottunkkal ellentétben) egyáltalán nem csillapodott.

A vége könnyed hatgólos győzelem, ugyanakkor Vincze Balázs történelmi példázattal hívta fel játékosai figyelmét arra, nehogy messzemenő következtetéseket vonjanak le ebből a sikerből. Az 1954-es vb-t emlegette a kapitány, amikor a németeket 8-3-ra győzték le Puskás Ferencék a csoportmérkőzések során, a döntőben viszont kikaptak tőlük – azaz vigyázni kell az amikkal, mert két hét múlva sokkal veszélyesebbek is lehetnek Kazanyban.

A lelátón előadott kapitányi monológot egyébként heves tapsvihar követte; a tartalma sem volt rossz, az utolsó „bekezdés” viszont különösen tetszett az uraknak, miután Balázs bejelentette, hogy a születésnapjára kapott tortát ezennel megosztja a társasággal. Fia, Márk ekkorra már meg is jelent a dobozzal – ami egyébként a másodedző, Becsey Péter ajándéka volt –, úgyhogy kezdetét vehette egy közepes intenzitású édességhabzsolás.
Persze, azért mindannyian tudták: a hab a tortáról hetek múlva esedékes csupán.

Jegyzőkönyv

Universiade-válogatottak mérkőzése
Magyarország–Egyesült Államok 12-6 (3-2, 4-1, 4-1, 1-2)

Játékvezetők: Birri Gabriella, Székely Balázs

Magyarország: Bisztritsányi – Erdélyi 2, Kovács G. 2, Szécsi D., Mezei 2, Juhász 3, Chilkó 1. Cserék: Körényi, Deutsch, Halek 1, Szentesi 1, Jansik D., Barabás (kapus).
Egyesült Államok: Danner – L. Reynolds 2, P. Reynolds 1, Lenhart, McClintick 1, Falhising 1, Wendt. Cserék: Zweneveld, Roberts, Pickell, Daboub, Ramirez, Hartshorne, Meinhold 1, Fellner (kapus).

Emberelőnyök: 11/5, ill. 10/3
Ötméteresek: 2/1, ill. –