Kisteleki Dóra: Ha jó a társaság, nem fáj a munka
A rutinos pólós azt mondja, kétszeresen is motivált az Eb előtt, hiszen 2001-ben az utolsó pillanatban maradt ki a végső keretből.
Kisteleki Dóra egy héttel később csatlakozott a női válogatotthoz, mert még egy-két ügyet el kellett intéznie Olaszországban, ráadásul kislányának még az iskolában a helye egy ideig. Ő csak jövő vasárnap jön édesanyja után, aki abszolút eltökélten vágott bele a munkába a lányokkal.
Ez a sokadik felkészülésed egy világverseny előtt, milyen gondolatokkal tértél haza Olaszországból?
Sokadik, de Merész András kapitánykodása mellett csak a második nyaramat kezdtem a válogatottban. Mivel két hete már végeztem az olasz bajnokságban, igazából már nagyon vártam, hogy jöjjek, tűkön ültem. Jó érzésekkel, motiváltan jöttem.
Furcsa volt az olasz bajnokság.
Igen, elég nagy csalódás volt, mi sem erre számítottunk a Rapallóval. Hozzáteszem, megérdemelte az Imperia és a Padova is a döntőbe jutást. Nem így terveztük, a sport már csak ilyen, nem lehet mindig nyerni.
Lehet olyan üzenete az eredménynek, a bajnoki negyedik helynek, hogy váltasz?
Még nem döntöttem el, hol folytatom. Vannak megkeresések külföldről és itthonról is. Van még pár hetem eldönteni, hogyan tovább, de az Eb miatt minél hamarabb szeretnék erre választ adni, magamnak is. A fejemben nagyjából összeállt a kép, de most erről még nem beszélnék.
Milyennek látod a társaságot most?
Három-négy helyen cserélődtünk ki a tavalyi vb-kerethez képest. A közösség nagyon jó, szeretek itt lenni, velük edzeni. Feldobjuk mi magunknak a hangulatot, még akkor is, ha iszonyú nehéz edzések vannak. Márpedig ez az első pár hét erről szól: csak a munka, csak az úszás, csak a kondi. Ha nem lenne ilyen jó a társaság, nem lenne könnyű átvészelni ezt az időszakot.
Mit szólsz az Eb-sorsoláshoz?
Abszolút nem mondanám, hogy könnyebb ez a csoport, mint a másik. Gondoljunk csak arra, hogy a britek megverték a teljes csapattal felálló spanyolokat a Világliga-selejtezőben. Ellenük is kemény, brusztos meccsre kell számítanunk. A görögöktől sajnos kikaptunk kétszer is, de nagyjából tudjuk, mire számíthatunk. A vb óta a hollandokkal nem találkoztunk, majd most a közös edzőtáborban és a későbbi tornákon ezt bepótoljuk, és így megfelelően fel tudunk belőlük is készülni.
Mennyire volt könnyű a Világliga-selejtezők kudarcán túllendülni?
Nehéz dolgunk volt, azt ne feledjük el. A barcelonai tizenhárom játékosból kilenc külföldön játszott. Közülük hárman haza sem tudtak jönni, mi, a többiek Olaszországból, Görögországból, Spanyolországból utaztunk haza, ez egyáltalán nem ideális a kapitány számára. Nem mondanám, hogy mérvadó volt a szereplés, nem jutottunk ki, de ettől függetlenül egy megfelelő felkészülést sikerült kialakítanunk az Eb előtt. Nem kesergünk, felesleges is, most már csak az Eb számít.
Itthon lesz az Eb, mindenki arról beszél, megbéníthat-e minket a nagy közönség?
Nekünk ezt a fokozott érdeklődést pozitívan kell felfogni. Mindenki a családja előtt, a magyar közönség előtt pólózhat, ez pluszt kell, hogy adjon, ahelyett, hogy visszahúzzon minket. Én tagja voltam a 2001-es válogatottnak, végig edzettem velük az utolsó pillanatig, csak az Eb-csapatba már nem kerültem be. Itt voltam az összes meccsen, és már csak amiatt is motiváltabbnak érzem magam, hogy akkor a legvégén kimaradtam abból a válogatottból, amelyik aztán aranyérmet nyert. Mindent megteszünk most, hogy ugyanilyen jól sikerüljön a torna.
Galéria
A többi képért kattintson a képre!