A Recco színeiben utoljára játszó Madaras Norbert szerint a Varga-tesókat felvonultató Rijeka a ma kezdődő Final Six legnagyobb esélyese.

Fotó: LEN/Giorgio Scala

Madaras Norbert rutinos fellépője a szezonzáró Bajnokok Ligája-végjátékoknak. A Recco balkezese négyszeres BL-győztes, részese volt az utolsó, 2012-es sikernek, amikor épp a Rijekát győzték le Nagyváradon. Norbi az előttünk álló napokban játszik utoljára az olasz bajnokcsapat színeiben, hiszen hazatér Szolnokra.

Edzésük után mosolygós és kiegyensúlyozott volt, mint mindig, azt mondta, nem igazán van elérzékenyülős hangulatban, bár néha eszébe jut, egy tízéves fejezet zárul le a Final Sixen. Hogy melyik nap, az attól függ, meddig jut a Recco: ha ma legyőzik a Partizant, akkor garantáltan játszanak szombaton is (pénteken elődöntők, ott a Radnicski várna rájuk) – ha kikapnak, akkor pénteken vége a dalnak, az 5. helyért rendezett meccsen.

„Más lesz ez, mint a korábbiak. Eddig mindig úgy érkeztünk erre az eseményre, hogy a miénk a legjobb csapat, ez a szezon csúcspontja, ha nem nyerjük meg, az egész év semmit sem ér. Most egy kicsit más a helyzet. Egyrészt nem mi számítunk a legjobbnak, ez már a szezon közben is kiderült, hiszen a dél-szlávok össze-vissza vertek minket, ami figyelmeztető, hiszen a Partizannal kezdünk, és ha nyerünk, akkor a Radnicski jön megint. De ez nem baj, ettől igazán élesre vagyunk töltve, bár a hangulat épp amiatt nem annyira feszült, amiről az előbb beszéltem: nem számítunk favoritnak, persze ettől még nyerni szeretnénk. Kemény lesz, három nap alatt három ilyen meccs szépen kifacsarja az embert, különösen mentálisan, hiszen szinte szünet nélkül koncentrálnunk kell. Ettől függetlenül odaérhetünk szerintem, de azért (Varga) Dumiék az igazán nagy esélyesek.”

Bár a Recco továbbra is ugyanannak az izmos csapatnak tűnik, amelyik Európa rettegett klubja volt 2005 és 2012 között (zsinórban 7 BL-döntő, ebből 4 nyertes), Norbi szerint azért más a helyzet.

„Valami változott. Ez továbbra is egy baromi erős csapat, mégsem ugyanaz, mint a korábbi. Vissza kellett hozni Pinót (Porzio, a korábbi edző januárban tért vissza, amikor elég ramatyul álltak a BL-ben), de valahogy az érződik: a csapat gerincét adó olaszok már nem ugyanolyan erősek, mint az előző években. Akkor volt egy nagy felfutása a válogatottnak, emlékszünk, a 2010-es zágrábi Eb-n kezdődött, jött a világbajnoki címük 2011-ben, majd a londoni ezüst – a legtöbb játékos akkor is itt játszott. Az viszont már tavaly is érződött, hogy visszaestek. Megjelentek az első repedések, közöttük is, ez érződik. A válogatott szempontjából ez nem akkora baj – klubszinten viszont visszaköszön erősen. Az sem tesz jót, hogy Campagna elkezdett sakkozni velük, a felét az idén meg sem hívta, inkább a bresciai fiatalokat favorizálja, pedig azok semmivel sem jobbak, mint akik most kimaradtak innen. És nem tudják, hogy ez kísérlet, vagy végleges döntés – szóval, ez is betett picit. Meg aztán amióta az eszemet tudom, a Recco és a válogatott is Tempesti kapusteljesítményére alapoz, továbbra sincs minőségi váltótársa, több mint tíz éve – Stefano ezt egyre nehezebben viseli, egyre jobban hullámzik, ez is látszik a teljesítményünkön.”

Nos, meglátjuk. Bár a mai 18 órás Recco–Partizan meccs ránézésre a 2011-es BL-döntő visszavágója is lehetne, tudható, a szerbektől két játékoson (Mandics, Cuk) és a két kapuson (Soro, Zsivojinovics) kívül hírmondója sem maradt a római hősöknek, akik egy elképesztő estén legyőzték a Reccót (a nagy részük most a Radnicskit erősíti, míg Mitrovics és Alekszics ugyebár a Szolnokot). Azaz a Recco esélyes, függetlenül a Norbi által említett dél-szláv fóbiától, ám a pénteki, Radnicski elleni elődöntő durvább kihívásnak tűnik.

A másik ágon a házigazda Barceloneta – soraiban Szirányi Balázzsal – a Bresciával mérkőzik, ennek a találkozónak a győztese játszik a Varga Danival és Dumival felálló Rijekával pénteken. A horvátokról amúgy annyi a friss hír, hogy este végül befutottak, miután végigfeszülték az egész szerdai napot, ugyanis egy fapados légitársasággal akartak Barcelonába jönni Velencéből, ám a járatukat törölték, így a kényelmes délelőtti landolás helyett késő este futottak be, edzeni sem tudtak a helyszínen.

A Final Sixet egyébként ugyanabban az uszodában rendezik (Picornell), ahol válogatottunk tavaly világbajnoki címet szerzett (csak az idő jóval nedvesebb augusztushoz képest) – azaz a Varga Bros. és Madaras Norbert is nosztalgikus mosollyal az arcán kezdheti a meccseket...

Final Six, Barcelona

Csütörtöki program - keresztbejátszás az elődöntőért:
 
18.00 Recco (olasz)–Partizan (szerb)
19.30 Barceloneta (spanyol)–Brescia (olasz)
 
A meccseket élőképpel lehet követni ezen a felületen!