A FINA véglegesítette a 2016-os riói olimpia kvalifikációs rendjét, és valamennyi diszciplináéval együtt szerdán küldte ki a nemzeti szövetségeknek. Ami kiolvasható: az amerikai férficsapat védettséget élvez, a női nem.

Fotó: FINA

Amint az várható volt, a vízilabdasport érdekeit szem előtt tartva átalakították a kvalifikációs szabályokat a riói játékokra, mégpedig azért, hogy az Egyesült Államok férfiválogatottja – legalábbis nagy valószínűséggel – ott lehessen a 2016-os olimpián. Ez így természetesen nincs leírva a FINA által ma nyilvánosságra hozott, immár végleges dokumentumban – de kiolvasható belőle.

Eddig ugyanis az volt a gyakorlat, hogy az olimpiai férfitornára minden kontinens legjobbja kvótát szerzett – kivéve a rendező ország földrészét, azt a helyet ugyanis a házigazda kapta meg. Ezért nem ért kvótát az Európa-bajnoki cím 2004-ben (Athén) és 2012-ben (London) például.

Most viszont hiába keresnénk a „rendező ország kontinensének kvótája a rendező országot illeti” kitételt – ellentétben az elmúlt négy kiadással ezúttal egy hely a házigazdáé, továbbá az öt földrész legjobbja ugyanúgy olimpiai résztvevő. Lefordítva: Brazília mellett a jövő évi Pánamerikai Játékok nyertese szintén utazhat Rióba, ez pedig az utóbbi években rendre az Egyesült Államok volt (még ha Kanada szorongatta is őket – amúgy Torontóban lesz az esemény, azaz történhetnek azért meglepetések...).

A Team USA-t mindenesetre nem akarják kitenni az olimpiai selejtezőtorna gyötrelmeinek: onnan európai csapatokon kívül más még nem nyert bebocsátást a játékokra, és a világbajnokságok is arról híresek, hogy a históriában európain kívül más földrész együttese még egyszer sem lett érmes.

Tehát a 12 csapat a következő módon jön össze Rióra a férfiaknál:
1 hely: a rendező ország (Brazília);
1 hely: a 2015-ös Világliga győztese;
2 hely: a 2015-ös kazanyi világbajnokság első két helyezettje;
5 hely: az öt kontinens legjobbjai;
3 hely: az olimpiai selejtezőtorna első három helyezettje.

Átfedések természetesen lehetnek: ha a Világliga-győztes vb-döntőt játszik, akkor Kazanyból megy a bronzérmes is; ha a 2016-os belgrádi Európa-bajnoknak már lenne kvótája, akkor megy az ezüstérmes (illetve adott esetben az első, még „kvótanélküli” együttesig „csúszik” lejjebb a részvételi jogosultság).

Lábjegyzetként mindig illik megjegyzeni, hogy Afrika eddig rendre visszamondta a lehetőséget, azaz az olimpiai selejtezőtornáról – melyet most Firenzében rendeznek majd – nagy valószínűséggel megint az első négy vonulhat aztán hadba a játékokon.

A nőknél egyszerűbb a helyzet: mivel a FINA–NOB párosmérkőzésen csak 2020-ra várható áttörés – hogy itt is felemeljék 12-re a létszámot –, ezért maradt a régi kotta: az öt kontinenselső (kivéve Amerikát!) megy, plusz az olimpiai selejtezőtorna három legjobbja.

A hölgyeknél tehát nem érvényes a Lex USA, ami a többiek dolgát nehezíti irdatlan módon, az ugyanis egyértelmű, hogy az eddig a Pánamerikai Játékokat rendre megnyerő amerikai hölgyek ezúttal az olimpiai selejtezőtorna amúgy is gyilkosan kemény mezőnyét gyarapítják majd – címvédőként... (Annyi a jó hír, hogy eggyel kevesebb európai potentát lesz, hiszen ezúttal kvótát kap az Eb-aranyérmes.) Az ugyanakkor itt is várható, hogy nem lesz afrikai résztvevő, azaz a hollandiai kvalifikációs tornán négy helyet osztanak majd.