A világbajnok már végzi a rehabilitációs edzéseket, ezekről is beszélt a Gazdasági Rádióban pénteken délután.

Éppen Egerbe tartott a ZF-Eger – Diapolo-Szeged bajnoki elődöntő harmadik mérkőzésére Szivós Márton, amikor a Hullámhossz című műsor szerkesztői felhívták. Persze, előre egyeztetve volt az interjú, amelyet Mezei Dániel készített a szívműtéten átesett világbajnokkal.

„Köszönöm, jól vagyok. Már eltelt három hét és pár napja elkezdhettem a rehabilitációt, ennek különböző állomásai, fázisai lesznek, aminek végén egy hónap múlva fogja Merkely Béla professzor úr megmondani, hogyan tovább. Természetesen a mérkőzéseken ott vagyok, ha a vízben nem is, de a partról próbálom támogatni a fiúkat a szurkolással. A vízben elkezdtem az edzéseket, ezeket Pesten végzem” – kezdte Szivós Márton a helyzetjelentést.

„Tegnap a Kőér utcában voltam, mert ők edzettek egyedül olyan helyen, ahol adottak a feltételek számomra is. Egyedül nem lehet végezni a gyakorlatokat, ott kell valakinek lenni, Gergely Pisti felügyelt. És hát otthon érzem magam a Kőér utcában.”

Hogy mit jelentenek a rehabilitációs edzések? Nos:

„Úszom. Van egy megadott táv és egy bizonyos pulzusszám, ez körülbelül a 120-as számnak felel meg, addig lehet elmennem. Ez nem azt jelenti, ha meghaladom, akkor baj van, csak huzamosabb ideig nem lehet túlmennem rajta. Körülbelül 2000 métert úszom, ez alatt erre kell figyelni. Ez most két hétig tart, utána emelni fogjuk az edzések intenzitását.”

A kérdésre, miszerint a történtek után miért volt annyira egyértelmű, hogy Marci folytatja, és minden megy tovább a maga útján, az érintett így válaszolt:

„Én meg vagyok győződve róla, hogy minden jól alakul. Nem betegségnek, hanem sérülésnek tekintem a történteket, ami ha rendesen kezelve van, márpedig a legjobb orvosok vigyáztak rám és kezeltek, akkor nem lehet semmi probléma. Betartom a rehabilitációs folyamat állomásait, és biztos vagyok benne, hogy egy hónap múlva számomra kedvező eredmény születik. Nem készülök másra. A célom az, hogy egy hónap múlva Merkely professzor azt mondja, engedélyezheti a profi pályafutásom folytatását. Utána Tibi fogja eldönteni, ez meggyőző-e számára. Ha azt mondja, igen, akkor rajtam múlik majd, hogy bekerülök-e az Európa-bajnoki keretbe. Persze, nagyon kemény egy válogatott felkészülés, de azért egy párat már sikerült átvészelnem, és a cél érdekében mindent meg kell tenni, amit meglehet, és ami ésszerű.”

Ami a bajnoki elődöntőt illeti:

„Nagyon rossz érzés kintről követni a mérkőzéseket, mert úgy érzem, ha ott lennék, akkor tudnék segíteni. Kintről szurkolok, izgulok, de az nem ugyanaz, nem tudom ugyanazt nyújtani. Sánta Dani is hiányzik a csapatból, két embernek a hiánya egy kiélezett küzdelemben nagyon sokat nyom a latban. Ezt látom a csapaton, bármennyire is küzdenek, hajtanak, olyan plusz energiákat kell mozgósítaniuk, hogy a végén bár nüanszokon múlik az eredmény, de elfáradnak.”

Marci szerint nemcsak neki, hanem a vízilabdának is szól az érte aggódás és érdeklődés, ez pedig erőt ad számára, hogy ott legyen az Európa-bajnokságon, hogy viszonozza azt a sok energiát, amit kapott az elmúlt hetekben.