Hősiesen harcolt a három cserével felálló szegedi gárda az elődöntő második meccsén, ám az egriek végül bedarálták őket idegenben is: az utolsó negyedet 2-0-ra nyerték, és az összesítésben is ennyire vezetnek.

Fotó: MTI

Az első meccs meglehetősen egyoldalúra sikeredett – 14-8 az egrieknek –, a második találkozón pedig csupán a hazai medence szólt a szegediek mellett, akiknél egy meccsenkénti csaknem háromgólos űrt (Szivós Márton, 62 góllal az alapszakasz második legeredményesebbje), plusz egy center mínuszt (Sánta Dániel, aki szegény valóban a nevét idézi térdporc-műtétét idézi) kellett pótolniuk. Kellett volna.

Az első negyed hasonlóan kiegyensúlyozott játékot hozott, mint a hétvégi egri csata, bár a hevesiek még jobban is álltak ezúttal (szombaton 4-4, most 2-3). Bundschuh Erik kezdte a gólgyártást, ám a hazaiak két remekbe szabott akciógóllal fordítottak. Előbb Aljosa Kunac használta ki, hogy az egriek csak nézték, vajon centertársuk, Hárai Balázs utol tudja-e érni a 25 méteres versenyúszás végén – nem tudta. Aztán egy kimaradt egri előnyt követően Hegedüs Gábor simított be egy keresztpasszt kapásból – a balkezesek oldaláról, jobbal visszalőtte a hosszúba, emberrel a nyakában; ha pontozásos sportág volna, erre garantáltan járna a 10-es.

A szegedi emberelőnyökre viszont még a csalárd bolgár pontozók sem adhattak volna 2-esnél jobbat: az első negyedben háromszor játszottak fórban, ám nem hogy gólig, lövésig sem jutottak – szörnyeteg passzok sorát mutatták be.

Ez ott ütött vissza, hogy az egriek először egy ötösből egalizáltak – Kovács Gábor pattintotta be, Bátori Bence harcolta ki egy betörésből –, majd Gór-Nagy Miklós is bebizonyította, hogy a pazar kapáslövés ebben a sportágban szinte mindig gól: hátulról pattintott tökéletesen a bal felsőbe, a léc alá.

A második játékrész egy maratoni egri támadással indult, melyben volt két fór, közte visszapattanó átlövés, ám egyszer sem tudtak betalálni. Aztán jött egy szegedi előny, ami legalább lövéssel zárult, ám Bisztritsányi Dávid odaért – az ebből induló ellenattak végén Kevin Graham maradt picit üresen, ez elég volt két lóbára és egy halálpontos lövésre a kapufa mellé (2-4).

Mielőtt a szegediek helyzete siralmasabbra fordult volna, Tóth Márton egy tetszetős pattintással az ötödik szegedi előnyből betalált a kapásszélről, utána viszont egy kisebb adok-kapok végén fura szituáció alakult ki, Bedő Krisztián négy méteren fürdött, a védője két méteren nézelődött – az egri centernek a kezére tették a labdát, ő meg köszönte szépen (3-5).

Kapaszkodott a Szeged, kaptak két előnyt, miközben az Eger nem nagyon jutott szóhoz pár percig – az elsőt Molnár Tamás elpüfölte (Bisztritsányinak nem okozott nehézséget a hárítás), másodjára viszont, időkérés után, szokatlanul dinamikusan járt a labda a hazai kezeken, és a falba érkező lőtt passzt Kunac szédületes mozdulattal terelte be (4-5). Kisvártatva az Eger is jöhetett hat az öt ellen időkérés után, ám náluk megint nem működött a falba tett labda. Avagy elég jól akcióztak a felek (2-4 az akciógólok száma), ugyanakkor fórok terén a Szeged 2/7-nél, az Eger pedig 0/4-nél tartott a szünetben...

Ennek jegyében egy egészen zseniális akciógóllal indult a harmadik rész: Kiss Csaba bevonult Bátorival a nyakán második centernek, és ballal pazar gólt óhéberezett (ez még a régiből maradt, mondhatnánk, elvégre Csaba több mint másfél évtizede gyűri az ipart magas szinten).

Ismét egyenlő volt tehát, és a Szeged akár a vezetést is visszavehette volna, ám az újabb előnyük ezúttal nem működött, a végén Jansik Szilárd afféle Sapics-módszerrel, ezer lóba után próbálta két blokk és a kapus mellett betenni, de ez a szerb gólgépnél jobban működött anno. Átellenben viszont hiába védte szögletre Nagy Viktor az első egri lövést, a szöglet után a második passzból Bátori bődületes gólt zuhintott zsenge nyolcról (amikor már épp meglettek a szegediek).

Decker Ádám próbált lendíteni a vendégek támadásain, egy betörésnél még lepofozták a kezéről a labdát, másodjára viszont sikerült áthámoznia magát Grahemen, jöhetett a fór időkérés után – a falba tett labda ugyan nem működött, ám egy sípszó megmentette a hazai előnyt, és a másodjára körbejárt labdát Kiss Csaba remekül zúgatta be Bisztritsányi feje fölé (6-6). Nem sokáig tartott azonban a szegedi öröm: az egrieknek a meccs során először sikerült a 20 másodperces időkeretbe belepréselni a fórjuk befejezését, Bátori bejátszását Gór-Nagy pakolta be két méterről (6-7).

Jött azonban a válasz, a kapu elé érkező Hegedüs Gáborral szemben próbált támadófaultot imitálni a védő, ám a bírók nem ették meg, Hegedüs pedig kihasználta a lehetőséget. Csakhogy Bátori finom ütemben elengedett szabaddobása átellenben állva hagyta Nagy Viktort a következő akciónál (7-8). Az utolsó részre mégis iksszel fordultak a felek, a hátralévő két fórból ugyanis csak az elsőt baltázták el a szegediek, másodjára Kiss finom passzát Decker valahogy bepaskolta a falból (8-8).

A negyedik negyedre viszont elfogyott a meccset három cserével végigküzdő Szeged. Ráadásul 5:45-tel a vége előtt Kunacot végleg kiállították, miután meglehetősen egyértelműen fejezte ki nemtetszését azután, hogy Hárai gólt csavart róla egy fogásbontást követően. A szegediek háromszor játszhattak ezután emberelőnyben, csakhogy először Molnár Papesz kísérletei akadtak el Bisztritsányiban, másodjára a falból elengedett labda, végül 2:08-nál a fáradó Kiss Csaba a meccsen az első rossz megmozdulás gyanánt Biros kezébe passzolt. Ez a 0/3 (összeségében a 3/15...) a meccsbe került, 54 másodperccel a vége előtt ráadásul Graham kilenc méterről érkező zsengéje átpattant Nagy kezén, amivel eldőlt a parti (8-10).

Mindez azt jelenti, hogy az Eger már 2-0-ra vezet az összesítésben, és nagyon úgy fest, a legjobb úton van afelé, hogy ismét a fináléba jusson.

Vincze Balázs, a Szeged vezetőedzője: 
„Sajnos, a mai teljesítményünk nem volt elég arra, hogy legalább egy ötméteres-párbaj alakuljon ki. Bár a negyedik negyedet döntetlenről kezdtünk, lehetett látni, hogy a játékosok az utolsó utáni erőtartalékaikat mozgósítják. Ez az emberelőnyök kiharcolásához elegendő volt, a hatékony befejezéshez viszont már nem.

A mai meccsbe mindent beleadtunk, ám Shakespeare születésnapján ebből csak egyilyen drámát tudtunk kerekíteni: sajnálom a szurkolókat, hogy legalább ezt a mérkőzést nem tudtuk behúzni. Most elmegyünk Egerbe, és megpróbáljuk megtenni azt, amit ma nem sikerült. Látni kell azonban, hogy nehéz helyzetben vagyunk. Persze, próbálunk ezzel nem foglalkozni, ám ettől még tény, hogy kilencen játszunk 12-13 játékos ellen. Ezt tudjuk két hete, tisztában vagyunk a buktatókkal, de ezek csak kijönnek a mérkőzéseken: az Eger remek csapat, bár nemzetközi szinten gyengébben teljesített, itthon érvényesül a stílusuk, ami különösen egy olyan, kilenc emberrel felálló csapatot tud kizsigerelni, mint a miénk.”

Dabrowski Norbert, az Eger vezetőedzője:
„Az elején mi domináltunk, aztán a Szeged fel tudott jönni ikszre, és ekkor teljesen nyílttá vált a mérkőzés. Úgy gondolom, a Szeged ezzel a meccsel érkezett meg a rájátszásba, ma nagy szívvel játszottak, nagyon nagyot küzdöttek. A védekezésünkben több probléma volt, mint a támadásunkban, de a rájátszásban ez természetes: ahogy megyünk előre, egyre több a hiba, a mérkőzéseket az a csapat nyeri, amelyik kevesebbet téveszt a végjátékban.
A mérkőzés előtt egyébként arról beszéltünk, hogy ne aludjunk el az első meccs hatgólos sikere után – ez sikerült, és remélem, hogy a harmadik találkozónk egyben az utolsó is lesz. Természetesen a péntekinek is meglesz a maga nehézsége, hiszen rajtunk lesz a nyomás, hogy lezárjuk a párharcot, míg a Szeged talán teher nélkül tud játszani.”

Gór-Nagy Miklós, az egriek játékosa: 
„Nagyon jó Szegedet vertünk ma meg, mindent beleadtak, sokszor elmentek a durvaság határáig, néha tán át is pillantottak rajta, ám mindenképp becsülendő, hogy ennyire fel tudták tüzelni magukat. Ennek ellenére úgy gondolom, mi voltunk a jobb csapat, és pénteken le akarjuk zárni a párharcot. A mai mérkőzésen az döntött, hogy meg akartuk és meg tudtuk őrizni a nyugalmunkat, bár a szegediek az agresszivitásuk révén ki akartak bennünket zökkenteni, ez azonban nem sikerült, mert tudtuk, jobbak vagyunk, hosszabb a cseresorunk, azaz a végére ki kell jönnie a különbségnek.”

Eredmény - férfi ob I.-es bajnokság, elődöntő, 2. mérkőzés:
 
Diapolo-Szeged–ZF Eger (2-3, 2-2, 4-3, 0-2)
Játékvezetők: Csizmadia Zsolt, Petik András

SZEGED: Nagy V. – Tóth M. 1, Hegedüs 3, Kunac 1, Seman, Juhász, Kiss Cs. 2. Cserék: Decker Á. 1, Jansik Sz., Molnár T. Vezetőedző: Vincze Balázs
EGER: Bisztritsányi – Bátori 2, Biros, Bundschuh 1, Hárai 1, Gór-Nagy 2, Graham 2. Cserék: Salamon, Kovács G. 1, Bedő 1, Varga Zs., Lőrincz. Vezetőedző: Dabrowski Norbert

Emberelőnyök: 3/15, ill. 1/8
Ötméteresek: –, ill. 1/1
Kipontozódások: Bundschuh (29.), Kovács G. (30.)
Kiállítva végleg, cserével: Kunac (27.)
Kapusok: Nagy Viktor 29% (4/14), ill. Bisztritsányi Dávid 53% (9/17)