Az MVLSZ elnöke szerint egy dolog, hogy többek között a szabályváltozásokról vitáznak egy jót a FINA világkonferenciáján, a nagy kérdés az, milyen az évtizedes vízió: az uszodai közönség a célcsoport vagy a tévénézők, netán az internetezők?

Fotó: Szaka József /archív

Február utolsó két napján Cancunra figyel a vízilabda-világ: a FINA által rendezett világkonferencián a lehető legtöbb szemszögből vizsgálják meg, miként tehető még jobbá a sportág. Az impozáns programról már írtunk, ugyanakkor az is érdekes, mivel készül az összejövetel magyar meghívottja, Kemény Dénes.

A napirend szerint a szabályváltozások hatásairól lesz szó, az MVLSZ elnöke ugyanakkor a programban szereplő „felcímre” is hangsúlyt helyez. „Ez arról szól, hogy miként látják a sportág jövőjét a vízilabda vezetői. Azt gondolom, ez legalább annyira érdekes, mint a szabályváltozások megvitatása. Legyen szó klubvezetőről vagy szövetségi vezetőről, mindenkinek fontos, hogy a maga dolgát a lehető legjobban elvégezze. A klub irányítója megteremti a feltételeket, hogy csapata minél jobb legyen a bajnokságban, netán az európai kupában. A szövetség vezetője azon dolgozik, hogy megfelelő legyen az anyagi háttér, rendben menjenek a különféle hazai versenysorozatok, legyen jó az utánpótlás, legyen minél több játékos, legyen népszerűbb a sportág, legyen jó sok tévés meccs, és persze a válogatottak a lehető legeredményesebben szerepeljenek. Ez azonban csak az alap. Egy vezetőt az is minősít, tovább lát-e, akar-e látni ennél. Tesz-e azért, hogy egy évtized múlva még magasabb szintre jusson a sportág, mindezt úgy, hogy figyelemmel van a világban végbe menő változásokra, és így tovább.”

Természetesen a szabályváltozásokról, a lehetséges további lépésekről is komolyan beszélnek majd, Kemény Dénes azonban úgy gondolja, ami eddig történt, az nem hozott áttörést.

„Be fogom mutatni a Komjádi-kupa mérkőzésekről készült videókat, aztán azokat, amelyek a magyar-amerikai mérkőzésen készültek, amikor a szpíker a helyszínen bejelentette, amit a bemikrofonozott játékvezetők mondtak a fülére, hogy miért miért ítéltek. Ezek fontos, ám mégis apró lépések, akárcsak a Barcelonában szentesített változások. Jó dolog, hogy az ügyesebb játékosokat igyekeznek védeni, nekik több teret adni. Csakhogy látszik: nem született áttörés. És bár több más, jelentős változás is történt az elmúlt nyolc-tíz évben, elmaradt a nézőtéri robbanás. Előbb azt kellene tisztázni, mit is akarunk elérni, egyáltalán, merre akarunk indulni, mert azért a módosítások nem teljesen koherensek, hol ehhez nyúlnak, hol ahhoz. Mi a cél – ha ez megvan, akkor bár szűkül a lehetséges változtatások mezsgyéje, de legalább egy irányba megyünk.”

Kemény doktor szerint a legfontosabb az, hogy a közönség számára érthetőbbé váljék a sportág. „De nagyon nem mindegy, hogy amikor a közönségről beszélünk, akkor azokra vagyunk tekintettel, akik a helyszínen nézik az eseményt, vagy azokról, akik a tévé előtt ülnek. A Super Bowlt százezren nézik a helyszínen – és milliárdok világszerte. Utóbbiakat jobban kiszolgálják a közvetítés során, számukra sokkal érthetőbb, mi miért történt a pályán, hiszen látják a lassításokat, azonnal, több szemszögből. És esetleg arra is gondolnunk kell, hogy három év múlva eltűnik a sportközvetítések többsége a tévéből – mert mindenki streamet fog nézni, a tabletjén, de inkább az okostelefonján. Ezt is szem előtt kell tartanunk, amikor a vízilabda jövőjéről gondolkodunk.”