Az ÉV vízilabdázója azt mondja, sokat gondol a nyári Európa-bajnokságra, de addig még sok van hátra, a legközelebbi cél éppen egy klubfeladat: az Olasz Kupa megnyerése.

Az Orrizonte Catania légiósa is haza tudott jönni a válogatott összetartására, hiszen az olasz válogatott kedden játssza soros Világliga-selejtezőjét a görögök ellen. A Széchy-uszodában faggattuk Keszthelyi Ritát a kedd délelőtti válogatott edzés kezdetén.

Merész András kapitány kiemelte, hogy nagyon szerettek hazajárni, amit persze meg tudok érteni. De mi a legjobb ezekben a napokban?
Természetesen elsősorban az, hogy láthatjuk a szeretteinket, ez mindannyiunkat feltölt. Emellett nagyon jó egymást látni, hiszen egy csapatsportban mindig ez a legfontosabb. Szerencsére vannak szép közös emlékeink, így a munka is mindig öröm számunkra.

Fotó: Dobos Sándor

Mennyiben volt most kemény ez a munka?
Most a taktikán volt a fő hangsúly, egy-egy elem begyakorlásán. Persze két nap alatt nem lehet igazán összeszokni, ahhoz többet kellene együtt lenni. Most nem a fizikai felkészítésre koncentráltunk. Az egyéni programot az egész szezonra kaptuk az ősz elején, azt mindenki úgy csinálja, ahogy a klubja engedi. Az a cél, hogy májusban, amikor elkezdünk dolgozni, a legjobb formában legyünk és a lehető legtöbb taktikai elemet fel tudjuk frissíteni, lehetőleg gyorsan.

Nagyon megy Neked Olaszországban. A Catania egy sztárcsapat, ilyen értelemben talán nehezebb kitűnnöd. Vagy tévedek?
Igen, nehéz kiemelkedőt nyújtani, mert a legtöbb csapat a 4-es 5-ös poszton szokott ellenünk zónázni. Nagyon jó lövőink vannak a rosszkéz oldalon, és a kezdőcsapatunk mindegyik tagja válogatott. Remélem, hogy megnyerjük a bajnokságot. Pénteken az Imperiával játszunk, az egy nagyon fontos meccs lesz, aztán március 5-én lesz egy idegenbeli mérkőzésünk a Padova ellen, majd 7-én és 8-án játsszuk az Olasz Kupa döntőjét. Március 12-én jönnek az oroszok a BL-visszavágóra, a minimális cél, hogy egy ikszet kihozzunk, hogy megtartsuk a négygólos, idegenben szerzett előnyünket.

Szerény jóslat, ez tényleg a minimális cél lehet. Te lettél az Év játékosa 2013-ban. Mit szóltál az elismeréshez?
Megtisztelő, ha elismerik az ember munkáját, de nem érzem, hogy ez csak az én elismerésem és eredményem lenne. Akár az Egerben, akár a válogatottban, a többiek nagyon sokat hozzátettek ahhoz, hogy ki tudjak emelkedni. Ez az ő elismerésük is, nekik is sokat köszönhetek.

Két Világliga-veresége van a válogatottnak a barcelonai világbajnokság óta tétmeccsen. Mennyire vette el a kedveteket a két kudarc?
Nem is igazán a vereség, ami engem bánt és az sem feltétlenül, hogy nem leszünk ott a szuperdöntőn minden bizonnyal. Inkább csalódott vagyok a mutatott játék miatt. Lehet jó játékkal is kikapni, ehhez képest Olaszországban egyáltalán nem játszottunk jól, volt egy szörnyű első negyedünk ráadásul. A görögök ellen elfáradtunk, de ott sem éreztem magunkat annyira jó formában, mint a vb-n voltunk vagy azelőtt Ez persze normális, hiszen alig készülünk együtt, az év közbeni meccsek mindig mások. Nagyon szeretném, ha a csalódottságot az itthoni két meccsel tudnánk kompenzálni.

Álmodsz már az Eb-vel?
Nyilván a nagy álom az, hogy nyerjünk hazai közönség előtt. Nagyon várom az Európa-bajnokságot, ezzel mindannyian így vagyunk a csapatból. Nagy közönség előtt játszunk majd, a tét is nagy lesz, így inkább élményként fogom majd fel, hiszen az nem nyomasztó. Van már tapasztalatom a hazai közönséget illetően is, hiszen 2008-ban Győrben az ifi-Eb-n sokan voltak szerencsére. Nagyon szeretnénk döntőt játszani hazai közönség előtt.