Egész jól kapaszkodtunk, de nem elég hatásosan

2014. február 08. 18:20

Elég meredek lejtőra tette magát a magyar válogatott a Volvo-kupa második napján a szerbek ellen, hogy aztán 2-6-ról és 3-7-ről majdnem visszajöjjön. De csak majdnem: a vége 9-10, oda.

Fotó: Szaka József

A második napra természetesen dugig megtelt a Szolnoki Vízilabda Aréna: egy szerbek elleni meccs úgymond az év bármely időszakában zamatos csemegének számít.

Más kérdés, hogy mindkét szakvezető teszt üzemmódba „tette” együttesét, ami különösen a szerbeknél szúrt szemet: Dejan Szavics kapitány a lelátóra ültette három ászát, Filip Filipovicsot, Andrija Prlajnovicsot és Dusko Pijetlovicsot. Nálunk bekkposzton (is) variált Benedek Tibor, avagy Jansik Dávidot és Angyal Dánielt is kipróbálta a kapitány Erdélyi Balázs mellett.

Ettől még egyértelműnek tűnt, hogy a hétvége legnagyobb meccsére van kilátás, amelyet néhány ünnepélyes pillanat vezetett fel, Varga Dénes ugyanis most vehette át az Európa legjobbjának járó LEN Awardot Gyárfás Tamástól, az európai szövetség gazdasági vezetőjétől.

Dumi nem sokkal később egy „trademark” lefordulásból szerezte a meccs első gólját – igaz, előtte kimaradt két emberelőnyünk is. Ebben a műfajban később is akadtak gondjaink, az első játékrészben azonban ez még nem szúrt annyira szemet, hiszen Nagy Viktor hiba nélkül halászgatta le a vendégek átlövéseit. Aztán 48 másodperccel a duda előtt már ő sem segíthetett: Randjelovics emberelőnyből mattolt, így lett 1-1 az első negyed.

Rosszul indult a második játékrész, hiszen Ubovics centerből szerzett akciógólt, aztán Vámos Márton próbálkozott emberelőnyből egyszer, kétszer, háromszor, ám egyik sem akadt be (harmadjára már jobb híján lőtte el ő)... Átellenben Dedovics rossz kéz szélről is betalált, sőt, egy újabb – erősen véleményes fór végén – Cuk is villant, így néhány pillanat alatt hárommal mentek a szerbek (1-4). Tizennyolc volt a szünetig, amikor Madaras Norbert végre megtalálta a rést a szerb falon, ez volt az első gólunk előnyből (2-4).

A harmadik rész elképesztő jelenetekkel indult. Varga Dénes zseniálisan játszotta magát tisztára, jött is a passz a bátyjától, Dánieltől, de a lécre ejtett ziccerből – ez azért volt baj, már átellenben Gocsics kíméletlenül beverte az emberelőnyt, így 3-4 helyett 2-5, majd kisvártatva 2-6 is, minthogy Mitrovics sem tévesztett hat az öt ellen.

Madaras minden mindegy alapon elengedett kapáslövésével indult a felzárkózási menet, amire Mandics ugyan válaszolt egy bitang nagy góllal, ám aztán varázslatosan magyaros gól következett: Szivós Márton betörés utáni húzása, majd egy szédületes Madaras-Hosnyánszky-Varga Dénes akció mutatta meg, tudunk vízilabdázni (5-7).

Sajnos, a negyed vége megint nem sikerült fényesen: Alekszics emitt belőtt egy ötöst, amott Varga Dániel büntetőjébe belekapott Gojko Pijetlovics, 4 másodperccel a duda előtt, a kettő között ráadásul Hárai Balázst végleg kiszórták, miután nem bírta elviselni az ütlegelést – így közte hárommal és egy centerrel kevesebben vágtunk neki a záró résznek (5-8).

Egy kissé kalandosan megjátszott – visszapattanó labdából továbbvitt – fór végén Madaras talált be, aztán a szerbek balkezese, Mandics is villant, de Madaras újfent nem tudott téveszteni, negyedszerre is betalált (7-9 és 4:35).

Sőt, miután a védelem megint működött, 3:34-gyel a vége előtt egyre zárkóztunk, miután Tóth Márton vált le sikerrel a védőjéről centerben (8-9). Egy hiba a zónában sajnos újfent rögösebbé tette az utat, Mitrovics ugyanis átlövésből volt eredményes. Ám Varga Dénes sikerrel harcolt ki egy ötöst, amit aztán be is vágott, azaz 2:48 percünk maradt arra, hogy egyenlítsünk.

Nos, nem volt elég egy gólhoz: voltak lövéseink, emberelőnyt azonban már egyik oldalon sem ítéltek, 17 másodperccel a vége előtt viszont befújtak egy kontrát Tóth ellen, ami Szolnokon legalábbis elég ordenárénak hatott, pláne azok után, hogy Hárai mellett még Varga Dánielt is cserével állították ki egy sima állóbekkből megítélt fórnál (állítólag visszaszólt; holott csak a bemutatott számot nem látta, és visszakérdezett) – node sok mindenhez hozzászoktunk az évek során, meg még fogunk is....

Persze, nem kizárólag ezen múlt, sőt – a második negyedben a támadásunk, a harmadik részben a védekezésünk nem működött úgy, ahogy kellett volna: ez nem fér bele a szerbek ellen, akárhogy is nézzük.

Volvo-kupa, 2. nap

Magyarország–Szerbia 9-10 (1-1, 1-3, 3-4, 4-2)
Játékvezetők: Sztavridisz (görög), Korzyna (lengyel)

Magyarország: Nagy V. – Varga Dénes 3, Szivós 1, Jansik D., Hárai, Varga Dániel, Madaras 4. Cserék: Tóth M. 1, Angyal, Vámos, Hosnyánszky, Erdélyi. Szövetségi kapitány: Benedek Tibor

Szerbia: G. Pijetlovics – S. Mitrovics 2, Dedovics 1, Radzsen, Nikics, Cuk 1, Mandics 2. Cserék: Gocsics 1, Randjelovics 1, Ubovics 1, Alekszics 1, Rasovics. Szövetségi kapitány: Dejan Szavics

Emberelőnyök: 3/10, ill. 6/9
Ötméteresek: 1/2, ill. 1/1
Cserés kiállítás: Hárai (24., ütésért), Varga Dániel (28., szövegért)

A másik mérkőzésen: Németország–Egyesült Államok 20-12

A Volvo-kupa állása: 1. Szerbia 4, 2. Magyarország 2, 3. Németország 2, 4. Egyesült Államok 0