Dejan Udovicsics: „Miénk most a világ legfiatalabb válogatottja”

2014. február 05. 09:58

Az amerikai együttes élére tavaly kinevezett szerb kapitány nem hezitált: a játékosok több mint felét kivágta a barcelonai vb után – „velük sansztalan lett volna igazán nagyot előrelépni” –, és most az alapoktól kezdi, tizenéves srácokkal.

Fotó: Szaka József

Azt kapta a mérkőzéstől, amit várt?
Csak hébe-hóba voltak felvillanásaink, annyit tudtunk játszani, amennyire a magyarok hagytak minket. Ez nem ugyanaz a csapat, amelyik a világbajnokságon játszott: azóta nyolc embert lecseréltem. Ez egy új folyamat kezdete, az újak többsége még kölyök, egyetemre, főiskolára jár, 18-19 évesek, de van 17 is közöttük.

Gondolom, nincsenek nagy elvárások.
Ez most egy kiválasztási és tanulási folyamat. Szeretném a lehető leghamarabb megtalálni azt a tizenöt embert, akivel az igazán komoly munkát elkezdhetjük. Sok időnk nincs, az biztos – viszont ebben az évben egyáltalán nem fontosak az eredmények.

Mennyit tudnak együtt dolgozni?
Az igazi munka csupán december közepén kezdődött, amikor az egyetemi szezon véget ért. Komoly szabályok vannak, mikor mennyit lehet edzeni – idényen belül ez órára meg van szabva –, ezt is figyelembe kell venni. Azaz minden időt igyekszünk kihasználni, a hétvégéket, a téli és a tavaszi szünetet, hogy együtt lehessünk. De egyre jobbak és jobbak leszünk.

Akár már vasárnapra is?
Számunkra az a legfontosabb, hogy a világ legjobb csapataival játszhatunk – mint most, az előttünk álló hétvégén is. És nekünk még akkor is motiváltnak kell maradnunk, amikor nagyon vernek minket, amikor így fest az eredményjelző, mint ma. Egyben azonban biztos vagyok: 2016-ra ez a csapat össze fog állni. Jelenleg ez a világ legfiatalabb válogatottja, amelyik már 2015-re jóval versenyképesebb lesz. Utána pedig, a riói olimpia előtt több mint fél éven át folyamatosan együtt gyakorolhatunk. Egyelőre a kondink sem az igazi, hivatalosan ez off-season a srácok többségének – ennek ellenére nem lehetek elégedetlen. Sok olyan fiatal van itt, aki most játszott életében először nemzetközi mérkőzést, azaz többet aligha kívánhatok tőlük, mint amit ezúttal láttam. Senki sem boldog, amikor veszít, de ez az élet rendje – és ezekből a meccsekből lehet a legtöbbet tanulni.

A meccs összefoglalója itt, Benedek Tibor nyilatkozata itt, három főszereplő gondolatai pedig itt!