UNICEF: figyeljünk a sportoló gyermekekre!
Kemény Dénes is részt vett az UNICEF Magyar Bizottságának szerdai sajtótájékoztatóján, amelyen egy kutatás eredményeit ismertették.
Az UNICEF Magyar Bizottsága a sport és a gyermekek kapcsolatáról, a fizikai és szexuális erőszak jelenlétét középpontba állítva, készített felmérést.
Nem reprezentatív volt a kutatás, amelyet Magyarországon tavaly nyáron végeztek el, de így is súlyos eredmények születtek. Három hónap alatt, online kérdőív kitöltésével kerestek meg célzottan 18 év feletti felnőtteket, hogy számoljanak be arról, milyen élmények érték őket gyermekkorban a sport területén.
886 fő válaszolt, 858 személyes történetet is feljegyeztek. A válaszadók legnagyobb hányada 18 és 26 év közötti személy volt, az összes megkérdezett kétharmada nő. Az UNICEF munkatársai leszögezték: a sport nemcsak fontos része a gyermekek életének, hanem követendő foglalatosság. Mindenkit arra ösztönöznek, hogy ezt az örömforrást ne fosszák meg a gyerekektől.
Ugyanakkor az edzőknek és a szülőknek óriási a felelőssége abban, hogy a sportolás ne negatív, akár az önképet is romboló közegként éljen tovább a gyermekben/felnőttben.
A felmérések szerint a gyerekek elsősorban a mozgás örömre (29 százalék), a barátokkal való együttlét (22 százalék) és a kikapcsolódás kedvéért (14 százalék) sportolnak, a siker és a küzdelem, mint motivációs tényező csak ezután következik.
A válaszadók 63 százaléka pozitívnak értékelte a gyermekkori sportélményeit, ugyanakkor a többi adat meglehetősen sötét képet fest a körülményekről. Ahogyan a táblázatból is kiderül, érzelmileg a sportoló gyerekek 73 százalékát bántalmazzák (még egyszer megjegyezzük, a minta nem reprezentatív, de jelzésértékű), itt elsősorban a megalázó megjegyzésekről van szó.
Beavatási szertartással érintettek száma: 15% (ebből lányok 51%, fiúk 49%)
Érzelmi bántalmazás: 73% (ebből lányok 66,7%, fiúk 33,3%)
Fizikai erőszak: 39%
Szexuális zaklatás: 31% (ebből lányok 79%, fiúk 21%)
A fizikailag bántalmazottak között szexuálisan is zaklatottak aránya: 51%
A fizikailag bántalmazottak között érzelmileg is bántalmazottak aránya: 96%
A szexuálisan zaklatottak között érzelmileg is bántalmazottak aránya: 95%
Majdnem mindegy negyedik gyereket fizikailag is bántalmazták, a kutatás kitér arra, legtöbbször eszközök nélkül. Akadtak viszont olyan történetek, amikor előkerült a törülköző, a bot.
A kutatás szexuális zaklatásnak minősítette a verbális zaklatást is, ezért is lehet magas a 31 százalék. Így is, úgy is magas, sajnos ez a szám. Fontos, hogy többen a fenti jelenségek miatt hagyták abba a sportot, és az is, hogy a megkérdezettek körében a leírt élmények alapján 6 esetben is (szexuális) bűncselekmény történt, és annak egyetlen esetben sem lett feljelentés a vége…
A szerdai sajtótájékoztatón Nagy Tímea kétszeres olimpiai bajnok vívó és Kemény Dénes, a Magyar Vízilabda Szövetség elnöke is részt vett, mindketten az UNICEF magyar nagykövetei. Úgy gondolják, az eredmények meglepőek.
„Mi elsősorban embereket nevelünk, és csak másodsorban vízilabdázókat” – idézte édesapját Kemény Dénes, aki amellett, hogy egyetértett Fecsó bá ezen megállapításával, kiemelte, a vízilabdázók közül akadnak olyan fiatalok, akik kifejezetten igénylik, ha kemény és határozott a csapat edzője – mert érzik, a súlyos szavak mögött ott van a szeretet és a tenni, győzni akarás igénye.
Ugyanakkor az uszodában soha nem tapasztalt erőszakot, már csak azért sem, mert a vízilabdázó gyerekek legtöbbször biztos családi háttérből érkeznek az uszodába.
Nagy Tímea, aki a Hajós Alfréd Uszoda intézményvezetőjeként dolgozik, így vélekedik a problémáról:
„A 30 százalékos eredmény az erőszakra vonatkozóan nagyon magas, számomra elképzelhetetlen. Igaz, biztos megvoltak a módszerek a mérésre. Ki mit vesz bántalmazásnak, ez fontos. Azt ne vegyük annak, ha le kell futni a két szigetkört, még akkor sem, ha egy gyerek ezt nehezményezi, és elmebetegnek tartja az edzőt, mert a végén esetleg hányingere lett. Ha odavágnak egy bottal a kezére, lábára, azt már annak kell venni. A szülő szerepe nagyon fontos: egyrészt a gyerek merje elmesélni, mi történt vele, másrészt a szülő ne akarja saját meg nem valósult álmait gyermekében viszontlátni. Ismerje a határokat. Ha szülőként azt hallanám, hogy a gyermekemet bántják, a végsőkig elmennék a tiltakozás minden formájában. Az uszodában magam is találkoztam a kocsis stílussal, de ezzel a vívóteremben is szembesültem, ráadásul a gyerekek körében is elterjedt. Fizikai erőszakkal nem találkoztam, szerencsére” – mondta a kétszeres olimpiai bajnok.
Az UNICEF megállapításairól és ajánlásairól bővebben a szervezet weboldalán lehet olvasni.