Az otthonában 25 hónapja veretlen Jug Dubrovnikkal szemben Grahammal és Birossal sem az Eger lett volna esélyes – így is sokáig remekül tartotta magát a magyar bajnok, a vége azonban 16-11 lett.

Mondjuk úgy, nem indítottuk elsőrangúan a meccset: a Hárai Balázs letarolásáért megítélt ötöst Bátori Bence a kapusba lőtte. Átellenben Boskovic verte be a horvátok második előnyét, aztán egy szabaddobást is beszaggatott a jó Miho – közte viszont Salamon Ferenc is betalált fórból. Kimaradt egri előny, majd Dobud egy hat az ötös lefordulásból, hátulról szerzett találata következett, ám a negyed végül csak 3-2-es hazai vezetéssel zárult, miután Zalánki Gergő egy előny 21. másodpercében mattolt.

Ijesztően indult a második rész, bár Bisztritsányi egy remek védést mutatott be hátrányban, Boskovic később egy „testmelletivel” meglepte távolról (jó, ez inkább a védő sara volt), aztán a következő előnyben már nem tévesztett Buslje (5-2). Bátori bátran kilőtte a hosszú felsőt előnyben kapásszélről, ugyanez nem sikerült Zalánkinak, a horvátoknál viszont ezúttal a fal (Benic) szállította az előnyös találatot.

Salamon Ferenc

Zalánkira ugyanakkor nem lehetett mondani, hogy az előző „nullás” kísérlet kedvét szegte volna: beleállt megint, és ez már bement. Sajnos, a horvátoknál megint a két méteren (vagy azon belül?) álló Buslje volt eredményes előnyben (amúgy szép volt a másik falember átpasszolt labdája), az Eger azonban csak ragadt a dubrovnikiakra: másodpercek maradtak csupán a félidőig egy időkéréses fórra, Salamon pedig a kapus kezdődobásából két lóba után, nyolcról kapufás pipát lőtt (7-5)!

Ez aztán kellő tüzet adott a folytatásra, ami meg is látszott az eredményjelzőn. Kovács Gábor centerből, svédcsavarral verte meg a nála saccra 60 kilóval nehezebb bekket, s bár ezután Dobud újabb két gólt szerzett, 9-6-nál is csak mentek tovább a hevesiek. A meglehetősen elképedt hazai nézősereg pedig azt láthatta, amint négy perc alatt egyenlít a magyar bajnokcsapat!

Ekkoriban minden ült, világbajnokaink remekeltek, Gór-Nagy két parádés gólt szerzett – egy fórt rosszkéz hátulról lőtt be, plusz egy pazar átlövés –, majd Hárai szabaddobásgóljával már 9-9 állt a táblán.

Fogalmazzunk úgy, a játékvezetők ébredtek előbb a kábulatból. A hátralévő másfél percben gyorsan fújtak egy hátrányt, egy kontrát, majd egymás után két újabb hátrányt – a 10-9 még jó mérleget jelentett ebben a bolondériában (amúgy Boskovic lőtte be az első fórt, a következő kettőnél a kapufa, illetve egy rossz kombináció vitte sírba az elképzeléseket).

A negyedik részre utólag nyilván úgy fogunk emlékezni, hogy még véletlenül sem akarták megadni a sanszot az egrieknek az izgalmas végjátékra – mindazonáltal el kell ismerni, hogy a negyed elején azért elkerülhető akciógólok akadtak meg a hálónkban. Sutalo például jobbal, a balkezes széléről talált be egyenlő létszámnál (ez igen súlyos védekezési malőr volt), majd Bundschuh Erik lőtt egy bitang nagyot távolról (12-10), ám ezután újfent Dobud tudott centerezni – az 1.25 mázsányi kolosszussal sehogysem bírtunk.

Ami 12-10 után következett, az valóban nem válik az európai vízilabda-sport dicsőségére, a holland-román bírópáros ugyanis valósággal lemészárolta az egrieket: Dobud ugyan elnyomta a labdát centerből, mégis ötöst fújtak, nálunk a támadásoknál már egyetlen ítélet sem született – illetve, dehogynem: két kontra... –, a horvátoknak pedig gyakorlatilag elég volt átlépniük a félpályát, és máris kapták a fórt. Így lett a vége 16-11 (a végén egy kegyúri ajándékfórt lőtt még be Zalánki), mondjuk úgy, ennél többet érdemelt volna az Eger, különösen, hogy a kanadai válogatottba behívott Kevin Graham és a sérült Biros Péter (nagyon) hiányzott soraikból.

A vége azonban mégiscsak vereség lett: speciel 25 hónapja minden egyes csapat így távozik a Jug uszodájából, és az egriek BL-szezonja is több sebből vérzett már a két hazai vereség okán – mégis, bennünk most némi hiányérzet motoz...

Gerendás György a Nemzeti Sportnak az alábbiakat mondta: „Az utolsó negyedre kicsit elfogytunk, meg csöppet azért megijedtek a horvátok is. Nem ez volt a legerősebb felállású Eger, de csináltunk egy jó meccset. Ennél többet itt, Dubrovnikban, ezzel a csapattal nem nagyon lehetett elérni, még akkor sem, ha meg is lett volna az esélyünk a pontszerzésre. De nekünk nem ezt a kártyát kell kihúzni, hanem a Recco ellen kellett volna kicsivel több bátorság, és ugyanolyan jó játék a Barcelonetával szemben. Akkor biztos nem állnánk nulla ponttal.”

Eredmény - Bajnokok Ligája, A-csoport, 3. forduló: 

Jug Dubrovnik (horvát)–ZF Eger 16-10 (3–2, 4–3, 3–4, 6–2)
Játékvezetők: Matache (román), Reemnet (holland)

JugG: Bijac – N. Janovics 1, Markovic, Buslje 2, Dobud 4, Boskovic 5, Sutalo 1. Cserék: Vranjes, Benic 2, Viskovic 1, Macan, Marelja. Vezetőedző: Veselin Duho
Eger: Bisztritsányi – Bátori 1, Kovács Gábor 1, Salamon 2, Hárai 1, Zalánki 3, Bundschuh 1. Cserék: Sántavy, Gór-Nagy 2, Varga II Zs., Bedő, Lőrincz. Vezetőedző: Gerendás György

Gól/emberelőny: 6/13, illetve 6/11
Ötméteresek: 1/1, illetve 0/1