Interjúsorozatunkban közismert személyiségeket kérdezünk a vízilabdához fűződő viszonyukról. Új vendégünk Juhász Előd zenetörténész, televíziós és rádiós műsorvezető.

A 83. születésnapját májusban ünneplő Juhász Elődöt elsősorban a Zenebutik című, nagysikerű televíziós műsorból ismerjük, legalábbis azok, akiknek élményeik vannak a kereskedelmi televíziózás előtti időkből. Merthogy arcával és színes zenetörténeti kalandozásaival (legyen az klasszikus komolyzene vagy a pop-rock egy-egy darabja) évtizedekkel ezelőtt ott találkoztunk.

Öt éve a Katolikus Rádióban vezet műsort Zeneközelben címmel, vendége volt többek között Kemény Dénes és Märcz Tamás is.

Sok sportágat kipróbált, a tenisz pedig még most is jelen van az életében.

„Elöljáróban: amikor a Jóisten a sporttehetséget osztotta, valahol nagyon hátul lehettem... Ennek ellenére több mindent kipróbáltam. A mai napig is „űzöm" a teniszt, de jelen volt az életemben a vívás, az úszás és persze a foci is. Mondom: sután, botladozva minden, de lelkesen és örömmel. Nem szégyellem ezt a „sport-esetlenségemet", mert még ilyen szinten is tanít a játék: koncentrálásra, és a mozgás örömét, a versenypályák szellemét még így is megérezhetem. Meg természetesen a fegyelmet: hiszen mindig VALAKIVEL ütöm a labdát és akkor már nem mondhatom le a találkozót ilyen-olyan suta indokkal."

Kérdés, mikor került közelebb kapcsolatban a vízilabdával.

„Az olimpiai sikerek hozták meg a vízilabda iránti érdeklődést, viszonylag későn, de annál intenzívebben. Általában nem valamelyik klubcsapatnak drukkolok, hanem mindig a magyar színekben versenyzőknek. Bevallom, nézem és olykor látom is a meccseket, de a sokszor változó szabályokkal nem igazán tartok lépést. Annál inkább imponálnak a teljesítmények! Mert tudom, irtózatos munka, kitartás áll mögöttük, hiszen a vízipólóban sem elég az, hogy valaki arra termett, tehetséges, jól indul - önmagunkat legyőző erő és rengeteg munka kívántatik a sikerhez. Zenei példákat sorolhatnék, hány rakétasebességű karrierindulásról tudunk, csodagyerekekről, közülük alig-alig lesznek csodafelnőttek.
A küzdés motivál sok mindenben és keresem azokat, akik hosszú pályájukon komoly sikert érnek el: legyenek írók, muzsikusok, sportolók. Ezért örültem, hogy „zeneközelbe" csalhattam több igazi sport nagyágyút, köztük volt Gyulay Zsolt, Szuper Levente, a volt kapitány, Kemény Dénes, valamint a jelenlegi, Märcz Tamás. Korábban pedig Körmöczy Zsuzsa, Egerszegi Krisztina, Kőbán Rita és még sorolhatnám. Niki Laudával egy teljes Zenebutik adás is létrejött! Mint ahogy réges-régen Benedek Tiborékkal is a Hajós-uszodában, amikor a Horkai-csapat egy akkori szponzor és műsorunk feliratával díszített pólóban sorakozott fel."

„A sport, mondom, bár örökké kezdő fokon, de nyolcvanhárom évesen is állandó társam. És kérem a sorstól, ez maradjon is így, mert segít a test és lélek igazi karbantartásához" - fogalmaz Juhász Előd.

S hogy miként várja a tokiói játékokat?

„Ünnep lesz az Olimpia, minden külső nehézség ellenére, és szorítok, hogy minél többször csendüljön fel a magyar himnusz. A vízilabda válogatottnak „ismerősként" talán még közelebbről szurkolok: bízva, hogy a sokéves kemény felkészülésnek, álhatatottságnak, a magyar virtusnak kiváló képviselői lesznek."