2013. november 18. 09:32

A szegedi játékosok hosszasan ünnepeltek a szolnoki kupadöntőt követően. Reakciók a főszereplőktől.

Dr. Molnár Tamás a szegedi kupac közepén ugyanolyan gyermeki örömmel élte át a kupagyőzelmet, mint ahogyan élete első trófeája alkalmával, és aztán még oly sokszor:
„Természetesen ez így van. Sokszor volt lehetőségem nyerni, de azért játszom még mindig, mert képesnek érzem magam és persze a csapatot arra, hogy magyar bajnokságot, kupát nyerjen. Ezt sosem lehet megunni. Ott folytattuk, ahol tegnap abbahagytuk.

Vagy még rátettetek egy lapáttal…
A Szolnokot ilyen arányban megverni saját otthonában tiszteletre méltó teljesítmény. Évek óta Magyar Kupát nyerünk, és szó volt róla, hogy ugyanaz a csapat nem tudja megnyerni a bajnokságot és a kupát is egyazon évben. Volt már erre példa, négy évvel ezelőtt a Vasas képes volt erre. Most nekünk már nemcsak az a célunk, hogy bajnoki döntőt játsszunk, hanem az is, hogy nyerjük meg a bajnokságot. Megmutattuk, hogy itt is tudunk nyerni, igenis benne van a csapatunkban a bajnoki arany lehetősége.

Miért volt ilyen sima ez a meccs?
Nagyon fegyelmezetten játszottunk, az elején bejöttek a védések Viktornak, és a lövések is nekünk. Utóbbi nem a mi briliáns taktikánk volt, hanem egyszerűen jól helyezett lövések voltak ezek. Szerencsére a meccs első szakaszában sok gólt lőttünk, így a Szolnok egy olyan kényszerpályára került, amit tőlük nem mindenki tudott elviselni. Utána már azok a szolnoki játékosok sem voltak magabiztosak, akik meccseket tudnak más esetekben eldönteni. A harmadik negyed közepétől egy célunk lehetett: még jobban lassítani a játékot, egy-két emberelőnyt kicsikarni, és akkor baj már nem jöhetett. Meg tudtuk ezt valósítani, és nagy fegyelmezettséggel el tudtuk hódítani a kupát. Csapaként játszottunk, márpedig ha így teszünk, annak ez a vége.

„Nincs rossz éved” – jeleztük Szivós Mártonnak, de persze ő ezt nagyon jól tudja, és ünnepelt is a maga eleganciájával, ezúttal is.

„Győzni mindig fantasztikus érzés, sosem lehet tudni, melyik az utolsó döntő az ember életében, és melyik az utolsó győzelem. Mindegyiknek örülni kell, remélem, hogy sok ilyenben lesz még részünk. Nincs különösebb jelentősége, hogy Szolnokon nyertük meg ezt a kupát. Most hazamegyünk Szegedre, és koccintunk egyet” – így a barcelonai világbajnokok egyike.

Török Béla tavaly még a Szegeddel ünnepelte a kupagyőzelmet, most viszont a vesztes szerep jutott neki.

„Nagyon rossz érzés a vereség, mindig az” – mondta a szolnokiak játékosa. - A Szeged nagyon nagyon jól játszott, gratulálok nekik, teljesen megérdemelten nyerték meg a kupát. Nekünk nagyon peches napunk volt, az üres kapuba sem tudtunk betalálni, minden létező helyzetet kihagytunk. Nem is nagyon tudok erre mit mondani. Ezt most ők nyerték, de innentől kezdve leegyszerűsödik a helyzet: most már csak a bajnokságra kell koncentrálnunk.

Duplán fáj a vereség attól, hogy tavaly még a Szegedben játszottál?
Nem jelent nagyobb szomorúságot, elég elveszteni úgy önmagában egy döntőt. Sok barátom és volt csapattársam játszik a Szegedben, nekik külön gratulálok. Tényleg megérdemelten nyertek, ez most így alakult.

Galéria

A többi képért kattintson a képre!

Megosztás